A véletlenszerűen kiválasztott két páciens a szívroham bekövetkezése utáni öt órán belül kapta meg a kezelést, a saját csontvelőjükből származó őssejteket juttattak a szívükbe. A kísérlet egyik célja, hogy kiderüljön: a terápia révén javul-e a betegek életminősége, illetve megelőzhető-e egy újabb infarktus.

Az őssejteket egy korábban elzáródott artériába fecskendezték - a beavatkozással párhuzamosan angioplasztikát is végeztek, vagyis az elzáródott szívkoszorúeret egy sebészeti ballonnal tették ismét átjárhatóvá.

A Brit Szív Alapítvány vezetője reméli, hogy a következő másfél évben száz páciensen végezhetik el a beavatkozást, így megítélhető lesz az eljárás eredményessége, a korábbi külföldi kísérleteket a szakemberek ugyanis nem tartják megbízhatónak.

Sejtkoktél

Egy másik eljárás kikísérletezése is folyamatban van, ennek lényege, hogy három különböző szívsejtet tenyésztenek laboratóriumokban. A kanadai vezetésű kísérletben embrionális őssejtekből hozták létre a szívizomszövet alapját képező sejteket, amelyek alapul szolgálhatnak egy későbbi beültetési eljárásnak.

A Nature tudományos magazinban publikáló szakemberek a háromféle szívsejtből összeállított mixet szívbeteg egerekbe juttatták, amelyeknél a koktél jelentősen javította a szív működését. A módszert ugyanakkor még nagyobb állatokon, sertéseken, bárányokon is ki kell próbálni, mielőtt szóba kerülhet az emberi alkalmazás.

A szívkoszorúér-betegség a fejlett világ egyik vezető halálozási oka, Nagy-Britanniában például kétpercenként kap valaki szívinfarktust. Az érintettek harmada meghal, mielőtt kórházba kerülne.