Radnai Márton elmondta: közgazdászként végzett, és a tőzsde iránt mindig rajongott.

„A régi tőzsde iránti rajongásom tíz éve kezdődött, akkor kezdtük ezt a Tőzsdemúzeum projektet, aminek az első célja az az volt, hogy feldolgozzuk azokat az árfolyamokat, amik az egykori magyar tőzsdén 1864 és 1948 között voltak”

– hangsúlyozta.

Hozzátette: amikor ezzel készen voltak, rájöttek, hogy egy csomó régi cég, illetve az ahhoz kapcsolódó személyiség neve feledésbe merült, így született meg a tőzsdemuzeum.hu. A harmadik, legújabb szakasz pedig egy fizikai kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, melynek címe: a Pesti Tőzsde Világa.

Radnai Márton arról is beszélt, hogy ha az átlagember meghallja a tőzsde szót, akkor általában negatív asszociációi vannak, illetve sokan azt gondolják, hogy olyan, mint a kaszinó, hogy 50 százalék esély van a nyerésre.

Ez rövid távon így is van, viszont a tőzsdén hosszú távon nyer az ember. Ez évtizedeket is jelenthet.

– fogalmazott.

Kiemelte: a vállalatok azért mennek a tőzsdére, mert a beruházásaikhoz, meg egyéb tevékenységükhöz pénzre van szükségük, így ez hosszabb távon mindenkinek kedvező dolog, ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mindig voltak tőzsdekrachok.

Elmondta: 1864-ben kezdődött a történet, 1873-ban volt egy nagy tőzsdekrach, ami Bécsből indult, és ide is elhúzódott. Megtizedelte a részvényeket, de aki megmaradt, az tovább tudott fejlődni, és végül is számos magyar nagy hírű vállalatnak ez volt a kezdete, illetve volt amelyik fejlődéséhez a tőzsde nagyban hozzájárult.

A tőzsde a gazdaságnak egy fontos szereplője. Funkciója, hogy pénzt biztosít a vállalatoknak, és aki ezt biztosítja, az a befektető, aki ezért hozamot vagy osztalékot kap

– mondta.

Radnai Márton elmondta: a tárlatnak két része van. Az egyik a tőzsdének a története. Egy gyűjtő, Korányi G. Tamás biztosított ehhez számos érdekes tárgyat. Van például korabeli árjegyzőlap, ebben az újságban publikálták az árfolyamokat, de megtekinthetőek egykori telefonkészülékek, távírók is.

„A telefonhírmondó Puskás Tivadar találmánya, de azt kevesebben tudják, hogy annak az első rendszeres műsora a tőzsdehírek voltak. Például Blaha Lujza is énekelt, de időnként jöttek a hazai és külföldi tőzsdei hírek.1925-ig ez jelentette a hírszolgáltatást, amikor is elindult a rádió” – mondta.

Kiemelte, hogy az egykori Tőzsdepalotáról, amely később MTV székház lett, egy makettet mutatnak be. A kiállítás másik termében pedig a vállalatok, illetve az ágazatok kaptak helyet.

„Hat ágazatból egy-egy vállalatot emeltünk ki, egy személyiséget hozzájuk kapcsolva. Például Buday-Goldberger Leót, a textilipar jelentős alakját vagy Ganz Ábrahámot, de meg lehet ismerni a Dreher történetét is”

– hangsúlyozta Radnai Márton.

A cikk Rozgonyi Ádám interjúja alapján készült.