Az európai uniós források magyar gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgáló elemzés összefoglalója szerint az uniós támogatások beruházásokon keresztül élénkíthetik a gazdaságot, de a források egy része már megvalósult, lezárult projektek utólagos megtérítését szolgálja – ezek összege 969 milliárd forint –, így ezek a kifizetések nem teremtenek új reálgazdasági keresletet. Emellett számos uniós beruházás importigénye magas, a források egy részét külföldi termékek és szolgáltatások beszerzésére kell fordítani, így nem közvetlenül a magyar gazdaságot erősítik.

A GKI számításai szerint az uniós források 2026-ban és 2027-ben 0,1-0,2 százalékponttal emelhetik a GDP növekedési ütemét,

ami a rendelkezésre álló források nagyságához képest mérsékelt hatás.

A költségvetés korábban 2187 milliárd forint értékben, részben piaci hitelekből finanszírozta meg előre az uniós projekteket. Az ezekhez kapcsolódó támogatások beérkezése ezért elsősorban a már felmerült kiadások megtérítését, illetve az államadósság és a finanszírozási igény mérséklését szolgálja. A GKI felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Bank júniusi becslése szerint a hozzáférhető uniós források 2026-ban 1,1 százalékponttal csökkenthetik a GDP-arányos államadósságot.

A költségvetési hiányra gyakorolt hatás ugyanakkor kisebb, az RRF-megállapodás teljes nettó hatása 491 milliárd forinttal, a GDP mintegy 0,5 százalékával javíthatja a 2026-os egyenleget.

Alacsonyabb kamatkiadások, erős forint

Az uniós forrásokhoz a hozzáférés és az EU-val fennálló viták rendeződése mérsékelheti Magyarország kockázati prémiumát, ami alacsonyabb állampapírhozamokat és kamatkiadásokat eredményezhet. A GKI elemzése szerint a bruttó kamatkiadások a jelenlegi hozamszint mellett a GDP 3,8 százalékáról 2028-ra 3,1 százalékra csökkenhetnek.

A forint erősödése szintén kedvezően hat az államadósságra: az árfolyam 10 forintos erősödése önmagában 0,7 százalékponttal mérsékelheti a GDP-arányos adósságmutatót. Az uniós támogatások további előnye, hogy egyes beruházások finanszírozását átvehetik a hazai költségvetéstől, így más kiadásokra szabadulhatnak fel források.

A GKI úgy látja, hogy az uniós pénzek jelentős segítséget nyújthatnak a magyar államháztartás stabilizálásában, önmagukban azonban nem jelentenek megoldást a gazdaság strukturális problémáira. A legnagyobb közvetlen előny az adósság és a finanszírozási terhek mérséklésében jelentkezhet, miközben a gazdasági növekedés élénkítéséhez további intézkedésekre is szükség lehet.