Az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Renew Europe liberális frakció és a Zöldek vezetői mély megdöbbenésüknek adtak hangot az október 15-16-i európai uniós csúcstalálkozó előtt ismertetett javaslat miatt.

A szombaton benyújtott ír elnökségi javaslat 140 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretköltségvetést annak érdekében, hogy a tagállamok közötti megosztottságot áthidalva megállapodás jöjjön létre arról az év végéig. A tervezet szerint az új uniós büdzsé meghaladná az EU előző, mintegy 1200 milliárd euró értékű költségvetését, de elmaradna a 2028-2034-es időszakra korábban előirányzott közel 1985 milliárd eurótól.

Az EP-frakciók vezetői közös nyilatkozatukban az írták: az ír elnökség előterjesztése nem szolgálhat alapul az Európai Parlament hozzájárulásához a következő hosszú távú uniós költségvetés elfogadásához.

A nyilatkozat szerint a javasolt megszorítások az inflációt és a gazdasági növekedést figyelembe véve 161 milliárd euróval, azaz 10 százalékkal csökkentenék az uniós költségvetés reálértékét a jelenlegi pénzügyi kerethez képest

.„Ez a csökkentés veszélyezteti az unió képességét arra, hogy tartósan reagáljon az előttünk álló kihívásokra, és megerősítse Európa szerepét egy egyre viharosabb geopolitikai helyzetben”

– írták.

Rámutattak, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslata az unió bruttó nemzeti jövedelmének 1,15 százalékában határozta meg a következő költségvetés nagyságát, ami a jelenlegi pénzügyi kerettel azonos nagyságot jelent. Szerintük, azáltal hogy az ír elnökség a bizottság javaslata alatti szintről indítaná a tárgyalásokat, éppen akkor zsugorítaná az EU költségvetését a gazdaság méretéhez képest, „amikor Európától többet várnak”.

A négy frakció vezetője szerint a tárgyalási keretdokumentum aláássa a bizottság azon törekvését, hogy finanszírozza az új európai prioritásokat.

Kifogásolták hogy a tervezet 13 százalékkal csökkentené az európai versenyképességi alap, csaknem 10 százalékkal a Horizont Európa kutatási és innovációs program, 14 százalékkal pedig a stratégiai infrastruktúra és a katonai mobilitás finanszírozását.

A javaslat emellett 35 százalékkal nyesné vissza az uniós polgári védelmi mechanizmus költségvetését, amely egyebek között az erdőtüzek és az éghajlatváltozással összefüggő katasztrófák kezelését szolgálja. Emellett a Globális Európa elnevezésű, az EU külső fellépéseit finanszírozó program forrásai csaknem 16 százalékkal csökkennének.

„Ezek a megszorítások gyengítenék az egységes piacot, aláásnák Európa versenyképességét és biztonságát, csökkentenék az EU képességét a megfizethetőségi válság kezelésére, és mérsékelnék globális befolyását” – hívták fel a figyelmet.

A nyilatkozatban megkérdőjelezték az ír elnökség azon állítását is, amely szerint az új költségvetés 30 százalékos növekedést jelentene. Úgy vélték, ez az összehasonlítás félrevezető, mert figyelmen kívül hagyja az inflációt és a gazdasági növekedést. Hozzátették, hogy a tagállami költségvetések ugyanebben az időszakban 68 százalékkal emelkedtek.

A frakcióvezetők új uniós saját források bevezetését sürgették annak érdekében, hogy a közös prioritások finanszírozása ne növelje tovább a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomást. Emlékeztettek, hogy az EP korábbi javaslatai között szerepel az online szerencsejáték- és fogadási szolgáltatások megadóztatása, a kriptoeszközökhöz kapcsolódó hozzájárulás, valamint a nagy digitális platformokat terhelő különadó.

„Ez utóbbi új saját forrás önmagában akár évi 25 milliárd euró bevételt is generálhatna, a bizottság 2025 júliusában bemutatott saját forrásokra vonatkozó csomagjában tervezett 57,4 milliárd eurón felül” – mutattak rá.

Leszögezték továbbá, hogy új uniós saját forrásokról szóló megállapodás hiányában nem fogják támogatni a következő többéves pénzügyi keret parlamenti jóváhagyását.

Emlékeztettek arra, hogy az Európai Parlament 2026 áprilisában abszolút többséggel fogadta el a következő pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalási álláspontját, és annak fenntartásához ragaszkodnak.