Önkormányzati és részleges szenátusi választásokat tartottak pénteken és szombaton Csehországban. Igencsak vegyes kép rajzolódik ki az önkormányzati eredményekből, talán éppen azért, mert különböző helyi, politikailag nehezen besorolható független koalíciók indultak és szereztek mandátumot.

Magyarázatként Mészáros Andor, az ELTE BTK Történeti Intézetének docense az InfoRádióban elmondta: ezek a választások már hagyományosan rendkívül színes eredményt hoznak. Egyrészt önkormányzati választások voltak, amelyek listás választások, és nagyon nagy tér nyílik a helyi politikai szervezeteknek, tehát nem feltétlenül a politikai pártoknak, ezért is lehetett ilyen színes az eredmény.

A másik választás pedig az úgynevezett részleges szenátusi választás volt, ami kicsit ismeretlen a magyar politikai rendszerben.

• A cseh parlament két kamarából áll. Van egy alsóház, a képviselőház, és egy felsőház, a szenátus.
• A szenátusnak mindig csak egyharmada újul meg egy-egy ilyen részleges szenátusi választáson.
• 81 fős a szenátus, és kétévente 27 szenátorra szavaznak az emberek, ez pedig egy tisztán egyéni körzetes választás, egyéni szenátorjelöltekre lehet szavazni, két fordulóban.
• Most még csak az első forduló zajlott le, a második október 16-17-én lesz – mondta.

„Általánosságban azért azt mondhatjuk el, hogy

Andrej Babis, illetve a kormánykoalíció legnagyobb pártja, az ANO várakozásai nem teljesen jöttek be”,

ami azért is érdekes, mert Andrej Babis úgy kommentálta az eredményt, hogy az önkormányzati választások megerősítették, hogy az ANO mozgalom a szenátus kivételével minden szinten a legerősebb párt. Ez azonban Mészáros Andor szerint azért nem feltétlenül helytálló, a nagyobb városokat nem sikerült átfordítania az ANO-nak.

„Két kulcsfontosságú város van, a két regionális székhely. Az egyik az állam fővárosa, Prága, ahol a negyedik helyre került az ANO, és teljesen esélytelen, hogy a városi koalícióban helyet kapjon, illetve hogy Prága vezetését megszerezze. Itt a Polgármesterek és Független Személyiségek pártja nyert, az ODS a második, és egy helyi kezdeményezés, a tényleg csak Prága miatt létrejött politikai szervezet, a «Prága Önmagának« jelöltjei jöttek a harmadik helyre, ők fogják eldönteni, hogy ki vezeti Prágát, illetve milyen városi koalíció jön létre. A másik ilyen hely még Brünn (Brno), a morva főváros, ahol szintén a Polgármesterek és Független Személyiségek, valamint a Kereszténydemokrata Unió jelöltjei nyerték a választást. Egyetlen fontos centrum van, amit az ANO meg tudott nyerni, az pedig Szilézia központja, Ostrava, de ezek a választások mindig nehéz diók azért az ANO-nak, és nagyon nagy siker lett volna, hogyha az ANO ennél jobb eredményt ér el” – részletezte Mészáros Andor.

Hozzátette: a szenátusi választások pedig azért különösen nehezek az ANO-nak – aminek ellenére sikerült valamennyire stabilizálnia a pozícióit –, mert a választás két fordulós, és 13 szenátorjelöltje maradt állva az ANO-nak, de ez csalóka, mert a második fordulóban a második, harmadik és sokadik helyen végzett ellenzéki jelöltek az ANO elleni szavazásra fogják buzdítani a jelöltjüket, és a második helyen lévő ellenzéki jelöltnek van nagyobb esélye, és nem az első helyen továbbjutó ANO jelöltnek. De ez mindig is így volt, most is várható volt ez a szakértő szerint.

Elmondta még, hogy

változóban vannak a politikai erőviszonyok Csehországban, és ez talán a legnagyobb újdonsága ennek a választásnak.

Ugyanis az ANO fontos szavazói bázisokat vesztett el, az elemzők azt mondják, a protest szavazatok maradtak el, amelyek a legerősebb párttá tették a legutóbbi képviselőházi választásokon. A másik ok pedig egy ellenzéken belüli átrendeződés: eddig megkérdőjelezhetetlen volt, hogy a Polgári Demokrata Párt, az ODS az ellenzék vezető ereje, ő tud egy ellenzéki koalíciót irányítani (a Spolu, magyarul Együtt koalíciót, amelyet a 2021-es országos választásokra hozott létre az ODS, a kereszténydemokrata KDU-ČSL és a liberálkonzervatív TOP 09). Ehhez képest meglepetés, hogy nem ők lettek az ellenzék legerősebb pártja ezen a választáson, hanem a Polgármesterek és Független Személyiségek Pártja (STAN), amely már ki is hirdette, hogy immár ő az ellenzék vezető ereje és az ODS csak a második.

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült.