„Valószínű, hogy Donald Trump igazából az olajárak szinten tartását, de legalábbis valamiféle stabilizálási lehetőségét abban látja, hogy megpróbálja csökkenteni az interakciót Iránnal. Az igazi kérdés az, hogy ezt az irániak is így gondolják-e” – mondta az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A szakértő szerint ez alatt azt kell érteni, Teherán tervez-e valamilyen októberi „meglepetést”, ahogy ezt az amerikai sajtóban emlegetik, azaz provokálja-e majd a Trump-adminisztrációt valami olyan támadással, olyan helyzet teremtésével, amit biztonsági vagy presztízs-okokból az USA nem hagyhat válasz nélkül, és ami felboríthatja az eddigi mérleget.

Tulajdonképpen ez adja a helyzet tragikus jellegét Donald Trump, de sokkal inkább a republikánusok számára, mert

az amerikai választópolgárokat nem igazán a nemzetközi folyamatok, sokkal inkább a pénztárcájuk érdekli, az, hogy mennyiért tankolnak, milyen drága az élelmiszer és mekkora az infláció

– szögezte le a tudományos főmunkatárs. Hozzátette: az egészben az az érdekes, hogy bizonyos kutatások szerint nem is annyira rossz az amerikai gazdaság helyzete, mint azt sokan gondolnák, ám itt van a kutya elásva: nem az a fontos, hogy milyenek a mutatók, hanem hogy milyen a társadalom percepciója, és az jelen esetben elég negatív. Joe Biden idején is hasonló volt a helyzet, bár ő a 7-8 százalékos inflációt a FED segítségével „le tudta tolni” 3-4 százalékosra, mégis épp a magas árszint volt az egyik fő szempont, amiért a választók nem rá voksoltak.

Csizmazia Gábor úgy véli, Donald Trumpnak az az ígérete, miszerint 5 ezer dollárt fizet minden felnőtt amerikainak abban az esetben, ha a republikánusok megnyerik novemberben a kongresszusi többséget, azt mutatja, hogy az elnök megértette, a választók leginkább a pénztárcájukra hallgatnak. Kétségbeesettnek nem mondható, de mindenképp szokatlan lépésnek tartna egy ilyen intézkedést és azt is, hogyan tervezi az ígéretét végrehajtani. A szakértő elmondta,

ilyenre nemigen volt korábban példa, és bár az ígérgetés rendszeresen része a kampánynak, az nem a félidős választásokra, hanem az elnökválasztásokra jellemző.

Fejkvóta-alapú támogatás előfordult már, legutóbb például a Covid-járvány után, de az nem volt választásokkal egybekötve, vagy legalábbis nem ennyire nyíltan – jegyezte meg. A kérdés most az, hogy jogilag kivitelezhető-e ez a pénzadomány-ígéret, hiszen „az erszény hatalma” nem az elnöknél, hanem a kongresszusnál van, ők rendelkeznek a pénz fölött.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ha a republikánusoknál van a többség, és meg is tudják őrizni a kongresszusban, akkor megtarthatják Donald Trump ígéretét azzal, hogy megszavazzák a fejenkénti 5 ezer dollárt. Az elnök tehát nem tud csak úgy osztogatni, ehhez a kongresszus többségére és támogatására is szüksége van – magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Csizmazia Gábor elmondta: a november 3-án esedékes félidős választás tétje az lesz, hogy Donald Trump és az elnöksége mekkora mozgástérrel rendelkezik majd januártól, amikor hivatalba lép az új kongresszus.

Ez két dolgot jelent: egyfelől azt, hogy a testület milyen törvényeket szavaz majd meg, másfelől pedig, hogy mire ad majd pénzt, azaz megnehezíti-e a Trump-adminisztráció dolgát, szakpolitikáját, beleértve az iráni háborút is.

A szakértő szerint a felmérések alapján pillanatnyilag mindkét házban a demokraták vezetnek, bár azt nem tudni még, milyen arányú többséget szereznének. Vannak tehát kérdőjelek, és elképzelhető, hogy nem lesz olyan jó eredmény, mint amennyire gondolják, de egy akkora többség, amivel el lehetne mozdítani Donald Trumpot vagy meg lehetne nehezíteni a dolgát, egyelőre nem körvonalazódik – fogalmazott Csizmazia Gábor az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsis Éva készítette.