Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Egy lépéssel közelebb jutottunk a Hold lakhatóvá tételéhez

Közeledik az a nap, amikor virágok nyílnak majd a Holdon - állítják az Európai Űrhivatal (ESA) tudósai, akik bebizonyították, hogy a büdöske nagyszerűen megterem a kövek között, és még táptalajra sincs szüksége ehhez.

Sokan gondolják úgy, hogy növények elterjesztése az első lépés ahhoz, hogy lakhatóvá tegyük a Holdat - ez azonban hivatalosan nem célja az Európai Űrhivatalnak, amelynek egyik vezető tisztségviselője a tervet "science fictionnak" nevezte.

A büdöske holdbeli esélyeiről a kutatók az Európai Földtudományi Szövetség (EGU) éves bécsi közgyűlésén számoltak be. Az Európai Űrkutatási és Technológiai Központ (ESTEC) vezető kutatója, Bernard Foing hangsúlyozta: azért lenne fontos a növénytermesztés a Holdon, mert ezáltal alapvető tapasztalatokat szereznénk azzal kapcsolatban, hogyan alkalmazkodik a földi élet a holdi körülményekhez.

Elméletileg nem lenne nagy különbség aközött, hogy az űrbázison, vagy a Holdon tartják-e a növényeket, ha sikerül a számukra biztosítani a tápanyagot, a vizet és a mesterséges atmoszférát, márpedig az űrállomáson már többször neveltek növényeket.

Az ESA szerint az lenne az újdonság, hogy a büdöskének nem kellene a Földről szállítani a talajt és a tápanyagot. A kísérletek bíztatóak: az Ukrán Tudományos Akadémia Natasa Kozirovszka és Irina Zajec vezette kutatócsoportja olyan kövek közé ültetett körömvirágot, amely nagyon hasonló a holdkőzethez.

Csak néhány baktérium kell...


Az anortozit a holdi felföldek anyaga. A "tiszta" anortoziton a virágok "szenvedtek", de amikor bizonyos baktériumokat adtak a kőzethez, a büdöske növekedni kezdett - a baktériumok nyilvánvalóan kivonták a növény számára fontos tápanyagot - például a káliumot - a kőzetből.

Foing szerint nincs ok kételkedni abban, hogy elméletileg ez az elv működik a Holdon is. De tovább kell lépni, tette hozzá, és ki kell választani azokat a növényeket és baktériumokat, amelyek különösen jól alkalmazkodnak a holdbéli viszonyokhoz - vagy genetikailag kell ezeket alkalmassá tenni a holdbéli életre.

Miután a kutatók évekig "elhanyagolták" a Holdat, az utóbbi évtizedben újra megnőtt iránta az érdeklődés. Az európaiak mellett a kínaiak, a japánok és az indiaiak is kutatják a Holdat, az Egyesült Államok pedig egyenesen elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig ismét embert küld a Föld kísérőjére.

Bár az ESA még nem döntött Hold-misszióról, egyes vezetői nem tartják valószínűnek, hogy a stratégia része lesz büdöske, tulipán vagy káposzta telepítése.

Címlapról ajánljuk
Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól

Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól

A Benes-dekrétumok szlovák megerősítéséről és alkalmazásáról tartott kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ennek alkalmával kereste meg az InfoRádió Tárnok Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatóját, aki az mondta, a II. világháború utáni években nem álltak le a konfiskálások, a szlovák államnak óriási biznisz mind a mai napig.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×