Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

"A depresszió egyértelműen a halál előjele"

Magyarországon a művesekezelésre járó betegek majdnem fele súlyosan depressziós, egynegyedük nem tudja kifizetni a gyógyszereit, ezért a nemzetközi színvonalú és drága kezelés ellenére rossz az életminőségük - állapítja meg a Magyar Nefrológiai Társaság felmérése.

Mucsi István, a Semmelweis Egyetem docense az InfoRádióban kiemelte, hogy sok művesekezelt ember szenved más betegségben is.

Egyre gyakoribb társbetegség a cukorbaj, amely akár amputáláshoz, szívinfarktushoz és bénuláshoz is vezethet.

Ráadásul egyre több ilyen beteg él egyedül, nehéz körülmények között, és nem kapják meg a számukra szükséges segítséget - tette hozzá a nefrológus szakorvos.

A Magyar Neforológiai Társaság 56 műveseállomás több mint 3.500 betegét kérdezte meg kérdőíveken; a válaszokból kiderült, hogy majdnem felük közepesen vagy súlyosan mozgáskorlátozott, negyedük pedig anyagi okok miatt nem mindig tudja megvenni a szükséges gyógyszereit.

Mucsi István szerint nagyon sok betegnek pszichológus vagy pszichiáter segítségére lenne szüksége, mert a dializáltak között majdnem 50 százalék a klinikailag is jelentősnek véleményezhető depressziósok száma, márpedig nemzetközi adatok szerint a dializált betegeknél a depresszió egyértelműen a halál előjele.

A Semmelweis Egyetem docense elmondta: a felmérés egyik indoka az volt, hogy bár a betegek magas szintű és költséges ellátásban részesülnek, életminőségük mégsem éri el a lehetséges szintet, mert az egyéb területeken nem kapnak elegendő segítséget.

A nefrológiai szakember hozzáfűzte: a gyógyszerezés külön probléma, a művesekezelteknek nagyon sok gyógyszert kell szedniük, és jelenleg nehéz látni, mit hoz a közeljövő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×