A "különösen hatalmas teleszkóp" (Extremly Large Telescope) európai együttműködésben valósulhat meg, ahogyan az a Chilében működő Európai Déli Obszervatórium esetében is történt.

Ennek igazgatója, Andreas Kaufer határozta meg, mire szeretnének kollégáival választ kapni: hogyan keletkezett a világegyetem és hogyan kezdődött az élet.

A válaszok megtalálásában rengetget segíthet a 42 méter átmérőjű lencsével rendelkező teleszkóp, amely egymilliárd euróba (270-280 milliárd forint) kerülne, és valószínűleg az Antarktiszon állítanák fel.

Jelenleg a négy, nyolc méter átmérőjű teleszkóppal rendelkező chilei teleszkóp a legérzékenyebb, ezzel sem képesek azonban a kutatók érzékelni a kisebb bolygókat, amelyek a földön kívüli élet szempontjából a legizgalmasabbak, és azokat a gyenge fényű égitesteket, amelyek az univerzum keletkezéséről árulhatnak el sokat.

Több fény, több információ

A nagyobb teleszkópok több fényt képesek összegyűjteni, így több információt szolgáltatnak. A hatalmas távcső képes lehet eddig láthatatlan égitesteket, kihűlt csillagokat, születőben lévő galaxisokat és eddig nehezen érzékelhető, kisméretű bolygókat részletesen feltérképezni.

Megismerhetjük a legrégibb galaxisok kémiai összetételét, ami elárulja, hogyan és mikor született a csillagok első generációja - mondta Andreas Kaufer.

Arra is lehetőség lehet majd, hogy a galaxisokon kívüli magányos csillagokat fényképezzenek le, ami szintén az első csillagrendszerek formálódásáról árulhat el titkokat.

A hatalmas teleszkóp koncepcióját év végére véglegesítik, és ha minden jól halad, 2010-ben kezdődhet az építkezés, 2016-ban pedig már jöhetnek a felfedezések.