Infostart.hu
eur:
362.15
usd:
312
bux:
150695.04
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Liu Shaolin Sándor (b) és a későbbi győztes kínai Zsen Ce-vej a célban a férfi rövidpályás gyorskorcsolyázók 1000 méteres versenyének döntőjében a Fővárosi Fedett Stadionban a pekingi téli olimpián 2022. február 7-én. Liu Shaolin ugyan elsőként haladt át a célvonalon a döntőben, azaz a videózás percei alatt olimpiai bajnoknak érezhette magát, de végül a zsűri két esetben is szabálytalannak látta, sárga lapos büntetéssel zárták ki, azaz a teljes mezőny végére sorolták.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Friss fejlemény Liu Shaolin elvett aranyérmével kapcsolatban

A dél-koreaiak mégsem fordulnak nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) a férfi rövid pályás gyorskorcsolyázók 1000 méteres versenyén történt bíráskodással kapcsolatban.

Az ázsiai ország olimpiai bizottsága vasárnap jelentette be, hogy elvetette a fellebbezés ötletét, miután egyeztetett a sportolókkal és az edzőkkel. Az indoklás szerint ennek elsődleges oka, hogy Hvang Te Hont és Li Dzsune Szeót nem a fináléban büntette meg a zsűri szabálytalanság miatt, hanem az elődöntőben, így nem lehet arra hivatkozni, hogy a versenyzők dobogóra állhattak volna.

A február 7-i versenyen nemcsak a dél-koreaiak, hanem a magyarok szerint is tisztességtelen volt a bíráskodás. Liu Shaolin Sándor elsőként haladt át a célvonalon a döntőben, csakhogy a zsűri két szabálytalanság miatt sárga lappal büntette, azaz az egész mezőny végére sorolta őt. A döntés értelmében az eredetileg második hazai versenyző, Zsen Ce-vej lett az aranyérmes.

Az ügy kapcsán a magyar csapat óvott, de azt elutasították, ezt követően pedig a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség közös levélben fordult a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz Liu Shaolin kizárása kapcsán.

Címlapról ajánljuk
Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

A Fővárosi Önkormányzat évente 2000 fát tud veszélymentesíteni a rendelkezésére álló forrásból, miközben az előrejelzéseik szerint jelenleg is 11 ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni az árvizek, egy fontos budapesti beruházás azonban azért áll, mert az előző kormány átcsoportosította a pénzt másra – számolt be a Portfolio-nak Bardóczi Sándor főtájépítész. Az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodásban az egyik legtöbbet az önkormányzatok tudnának segíteni a városlakóknak, ehhez viszont szemléletbeli, pénzügyi és jogi változásokra is szükség lenne. Kiemelten igaz ez a zöldfelületekre, amik menedéket jelenthetnek a forróságban, a költségvetési forrásokért és társadalmi figyelemért folyó versenyben viszont mindig a legrövidebbet húzzák. A főváros hosszú ideje ostromolja a minisztériumokat ezzel – abban reménykednek, hogy az új kormánynál a korábbiaknál nagyobb lesz a fogadókészség. A klímaalkalmazkodásra irányuló figyelem növelésére már csak azért is szükség van, mert a Kárpát-medence a világátlagnál hatszor gyorsabban melegszik fel, és ez a főtájépítész szerint sokkal nagyobb gazdasági károkat fog okozni, mint azt jelenleg bárki gondolja. Interjú.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×