eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Nyitókép: Facebook/Hazajáró

A hatóságok lefújták a magyar hegymászó himalájai expedícióját

Újabb nyolcezer méter feletti csúcs oxigénpalack nélküli meghódítására készült Varga Csaba hegymászó, azonban a kínai hatóságok közbeléptek.

A Hazajáró kedden a Facebookon adott hírt arról, hogy a kínai hatóságok lefújták Varga Csaba hegymászó expedícióját - írta meg a Magyar Nemzet. A bejegyzésben azt írják, többszöri halasztás után egyetlen hegymászónak sem adták meg a kínai hatóságok az engedélyt a mászásra,

így Varga Csaba idén már biztosan nem tudja megmászni a 8027 méter magas Sisapangmát.

A nagyváradi hegymászó igen csalódott, de álmait nem hajlandó feladni. Most hazatér ugyan, de már tervezi a következő 8000+-os expedíciót.

Varga Csaba pótlólagos oxigénpalack és teherhordók nélkül meghódította már

  • 2013-ban a 8035 méteres Gasherbrum II-t,
  • 2014-ben a 8051 méter magas Broad Peaket,
  • 2017-ben a 8163-as Manaszlut,
  • 2019-ben a 8068 méteres Gasherbrum I-et,
  • 2021-ben a 8167 méter magas Dhaulagirit,
  • és 2023-ban a 8125 méteres Nanga Parbatot.

Címlapról ajánljuk

Tényleg megvan a válasz az ősi piramisok titkára?

A Nílus egy mára teljesen eltűnt, ősi mellékága mentén épültek fel az ókori egyiptomi piramisok, köztük a híres gízai piramis, több mint négyezer éve - állapította meg a piramisok építésének rejtélyét kutató amerikai kutatócsoport.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×