Infostart.hu
eur:
383.84
usd:
332.84
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
José Mourinho, az AS Roma vezetőedzője a labdarúgó Konferencia-liga nyolcaddöntőjének AS Roma-Vitesse visszavágó mérkőzésén a római Olimpiai Stadionban 2022. március 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Ettore Ferrari

A milánói klubok az esélyesek, Mourinho Farkasai okozhatják a meglepetést

A legerősebb négy európai futballbajnokság közül utolsóként, ma este fél hétkor Milánóban és Genovában egyszerre kezdődik a Serie A 2022–2023-as idénye. Az olaszok számon tartják, hogy ez lesz a 121. bajnokságuk, ebből a 91. ligarendszerű.

A La Gazzetta dello Sport, Európa egyik legnépszerűbb sportnapilapja szerint a két milánói klub csatája várható az aranyért, pontosabban a bajnoki jelvényért, a scudettóért. Mindkettő, a címvédő AC Milan és 2021 bajnoka, az Internazionale is 19-szer volt eddig bajnok, 16-szor második, indul a különverseny a huszadik elsőségért. A Gazzetta egyébként röviden összefoglalta a szezon esélyeit: „Kezdés a nyár közepén, majd 52 nap szünet a világbajnokság miatt. Új torna kezdődik ma, a milánói klubok a pole-ban, a 20. bajnoki címüket keresik. A Juventus a csúcsra visszatérésben bízik, Mou AS Romája az átigazolási piac királya, a Napoli fut utána.”

A szezon első szakasza mától november 13-ig tart. Ezt követően csak 2023. január 4-én folytatódik a Serie A. Az idény utolsó hétvégéje június 4-én lesz, ha csak nem lesz az első és a második, illetve a 17. és a 18. helyen pontegyenlőség, újdonság, hogy akkor „döntőt” játszanak a bajnoki címért, illetve a bennmaradásért.

A Corriere dello Sport szerint máris eladtak minden jegyet Milánóban, Torinóban, Leccében és Salernóban, óriási az érdeklődés a rajt iránt egy különleges szezonban, amelyet megtör majd a katari világbajnokság, függetlenül attól, hogy az olasz válogatott nem jutott ki a tornára. Állítólag az olasz liga a november-decemberi időszakra egy különlegességgel készül: a csapatok az Egyesült Államokban játszanának egy tornát, természetesen a vb-szereplő futballisták nélkül.

A magyarázat: az észak-amerikai piac egyre fontosabbá válik a Serie A számára, a Genoa tavaly a hatodik élvonalbeli csapat lett, amelynek amerikai tulajdonosa, vagy amerikai tulajdonosa is van, csatlakozva az AC Milanhoz, a Fiorentinához, az AS Romához, a Speziához és a Veneziához, míg a kanadai Joey Saputo irányítja a Bolognát.

A torna egy héttel a világbajnokság kezdete után kezdődne Orlandóban, csoportkörrel, majd a negyeddöntőktől kieséses rendszerben.

De visszatérve a bajnoki szezonra: a csapatok eddig több mint 616 millió euróért vettek, körülbelül 600 millióért adtak el játékosokat, igyekszik mindenki ügyelni a költségvetésére. Kiugrónak számít a Milan és az Inter nagyjából 30 milliós vesztesége (Simone Inzaghi, a fekete-kékek edzője már közölte, kész a keret), de még feltűnőbb, hogy a tavasszal gyengén szereplő Atalanta ötvenmilliós veszteségnél tart. Két újonc, Silvio Berlusconi Monzája (-23,90 millió euró) és a Cremonese (-19,5 millió euró) sem garasoskodott, vagy centeskedett, ha van ilyen szó.

Ugyanakkor a Torino 21,9, a Sampdora 22, a Fiorentina 22,6, a Sassuolo 30,6, a Bologna 31,9, az AS Roma pedig 34,35 millió eurós nyereséggel áll eddig. Eddig, mert a rajt ellenére még két és fél hétig nyitva a piac, a Tuttosport szerint, például, a Juventus még meg akarja szerezni Memphis Depayt a Barcelonától és Leandro Paredest a PSG-től. Diego Simeone fia, Giovanni Simeone a Napolihoz tart.

Az élcsapatok egyike sem váltott edzőt, az átigazolások pedig kevéssé írták át az erőviszonyokat. Mindazonáltal a leginkább José Mourinho AS Romája erősödött meg, legjobban pedig a Juventus változott.

A Football Italia nevű portál így látja az esélyeket: „Úgy tűnik, hogy 2022–2023-ban egy újabb milánói csata várható az elsőségért, a Napoli, a Juventus, a Lazio és a Roma pedig mind javítani szeretne az előző szezonhoz képest. Ha valakik, akkor José Mourinho bordó-sárgái tűnnek a legjobbnak ahhoz, hogy háromesélyessé bővítsék harcot vívjon a bajnoki címért.”

Ami a legerősebb kerettel rendelkezőket illeti, az AC Milanhoz érkezett Adli (Bordeaux), Plizzari (Lecce), Pobega (Torino), Brescianini (Monza), Origi (Liverpool) és De Ketelaere (FC Bruges), távozott Kessie, Hauge, Romagnoli. Duarte, Colombo, Castillejo és Caldara.

Az Internél Onana (Ajax), Salcedo (Spezia), Agoume (Brest), Dalbert (Cagliari), Brazao (Cruzeiro), Mhitarjan (Roma), Asllani (Empoli), Bellanova (Cagliari), sőt, kölcsönbe visszatért Lukaku (Chelsea). Távozott Caicedo, Perisic, Ranocchia. Vecino, Satriano, Kolarov, Radu, Sensi, Esposito, Vidal, Vanheusden, Pirola. Lazaro, Pinamonti és Alex Sánchez.

A Juventushoz eddig Di Maria (PSG), Pogba (Manchester Utd), Rovella (Genoa), Bremer ((Torino), Kosztics (Eintracht Frankfurt), valamint Fagioli (Cremonese), Pjaca (Torino, Beruatto ((Pisa), Delli Carri és Dragusin (Salernitana), Clemenza (Pescara), Olivieri (Perugia), Vrioni (WSG Tirol), Gatti (Frosinone) csatlakozott, távozott Dybala, Chiellini, Bernardeschi, Morata, De Ligt, Ramsey, Pellegrini, valamint a kevésbé ismert játékosok közül Mandragora, Frabotta, Ihattaren, Zanimacchia, De Winter, Cambiaso, Brunori, Chibozo.

Az AS Roma feltétlenül erősödött Matics ((Manchester United), Svilar (Benfica), Celik (Lille), Dybala (Juventus) és Wijnaldum (PSG) érkezésével, Kluivert és Calafiori visszatért kölcsönből. Elment tizenhat játékos, köztük Maitland-Niles, Ünder Cengiz, Pau Lopez, Robin Olsen és Veretout is.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.

Húsvéthétfő – egy nap életigenlésről, vízről, haddelhaddról, termékensyégről és egy nagy félreértésről

Immár kilenc éve, hogy négy nap most egyben munkaszünet a nagypéntek piros betűs ünneppé tétele által, de a „kötelező pihenésnél” természetesen ez az ünnep is több, igaz, a „vallás” húsvétja után a hétfő már „a népé”. 1936-ban is az volt, a Kádár-korszakban is, hivatalos, törvény általi munkaszüneti nappá viszont mindössze az ezredforduló tája óta vált húsvéthétfőn. Úgyhogy adunk is rá néhány tippet, miután jól kilocsolkodtuk magunkat!
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

A megújuló technológiák ma már sok esetben piaci alapon is versenyképes alternatívát jelentenek, és ezzel együtt új lendületet kapott az energiaátmenet is. Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric Zrt. fenntarthatósági vezetője szerint a következő évek tempóját az is meghatározza majd, mennyire nő össze az energetika a digitalizációval, ugyanis a prosumer modell és a tömegesen megjelenő termelők miatt a rendszer egyre inkább adatvezérelt, automatizált irányítást igényel. A szakértőt többek között arról kérdeztük, mi jelenti ma Magyarországon a szűk keresztmetszet az elektrifikációban és a megújuló kapacitások bővülésében, hol jöhet a legnagyobb energiahatékonysági ugrás a következő években, és milyen pontokon ütköznek legélesebben a vállalati fenntarthatósági célok a költség- és megtérülési elvárásokkal? Feldmájer Benjamin kitért arra is, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre inkább szabályozói oldalról is megjelennek, az Európai Unió például kivezeti az egyik legerősebb üvegházhatású gáznak számító SF6 használatát az energiaelosztásban is, ez pedig újabb alkalmazkodási kényszert jelent az iparági szereplők számára. A Schneider Electric épp ezért az SF6 helyett tisztított és sűrített levegőt használ az RM AirSeT kapcsolóberendezésekben.  Több éves fejlesztés eredményeképp pedig a környezetkímélőbb technológia a gyakorlatban az SF6-os megoldással azonos szintű teljesítményt nyújt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×