Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. január 31. szombat Gerda, Marcella
A Chelsea Szuperligához csatlakozása ellen tüntetnek a klub szurkolói a londoni Stamford Bridge Stadion előtt 2021. április 20-án, mielőtt megkezdődik a csapat és a Brighton mérkőzése az angol első osztályú labdarúgó-bajnokságban. Április 19-én az európai labdarúgás tizenkét élklubja bejelentette a a labdarúgó Szuperliga létrehozását, ezt pedig a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) élesen ellenzi.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Szuperliga: levonták a tanulságot az érintett angol klubok vezetői

A Chelsea, a Manchester United és City, az Arsenal, valamint a Liverpool vezetői lemondtak a Premier League-ben betöltött tisztségeikről.

Lemondtak az angol labdarúgó Premier League különböző bizottságaiban viselt tisztségeikről annak az öt klubnak a képviselői, amelyek érintettek voltak az április 19-én bejelentett, de hamar kudarcot vallott Európai Szuperliga (ESL) létrehozásában.

A Sky Sports számolt be arról, hogy

  • Bruce Buck, a Chelsea elnöke,
  • Ed Woodward, a Manchester United ügyvezető alelnöke,
  • Tom Werner, a Liverpool elnöke,
  • Vinai Venkatesham, az Arsenal vezérigazgatója, valamint
  • Ferran Soriano, a Manchester City vezérigazgatója

is lemondott PL-bizottsági tisztségéről.

Az ESL alapításában érintett hatodik egyesületnek, a Tottenham Hotspurnak egyik bizottságban sincs képviselője.

Richard Scudamore, a Premier League korábbi ügyvezető elnöke a lemondásokat megelőzően, még csütörtökön úgy fogalmazott, az ESL létrehozására tett törekvésben résztvevő kluboknál következményei lesznek a lépésnek. Az egyelőre kérdéses, hogy a PL sújtja-e további intézkedésekkel a hat egyesületet, a szervezet ugyanis sajtóinformációk szerint jelenleg is azt vizsgálja, milyen szabályokat szegtek meg a klubok azzal, hogy csatlakozni akartak a Szuperligához.

A húszcsapatosra tervezett ESL alapítói között a hat angol mellett három-három olasz és spanyol klub volt, ugyanakkor a tervet a legfelsőbb politikai, valamint sportszakmai körökben, a nemzetközi (FIFA) és az európai szövetség (UEFA) részéről is széles körű ellenérzés fogadta.

Ezek hatására április 20-án a Manchester City visszalépett a szerepléstől, majd másnap a Chelsea, az Arsenal, a Liverpool, a Manchester United és a Tottenham Hotspur is kihátrált a kezdeményezésből. Ugyanezen a napon gondolta meg magát az Atlético Madrid, az Internazionale és az AC Milan is, a Juventus pedig ekkor már az ESL megvalósítását bizonytalannak értékelte. Az alapítóklubok közül így már csak az FC Barcelona és a Real Madrid nem változtatott az álláspontján a Szuperligát illetően.

Múlt vasárnap Florentino Perez, a Real Madrid és az ESL elnöke kijelentette, hogy a 12 alapító klubot továbbra is szerződés köti a Szuperligához, azaz a tagok – bár a többség ezt már kijelentette – nem távozhatnak a társaságból.

Hétfőn az Olasz Labdarúgó Szövetség elnöke közölte, az olasz bajnokságban nem indulhatnak azok a csapatok, amelyek olyan versenyrendszerben is szerepelnek, amely sem az UEFA, sem a FIFA égisze alá nem tartozik. Gabriele Gravina hozzátette, a kluboknak június 21-ig kell jelezniük, melyik ligában szeretnének indulni, és ha fenntartják álláspontjukat, akkor elveszítik az olaszországi licencüket.

Címlapról ajánljuk
„Most már egészségesebb eljönni, mint ott ragadni” – leköszön a Katona éléről Máté Gábor

„Most már egészségesebb eljönni, mint ott ragadni” – leköszön a Katona éléről Máté Gábor

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező nemcsak a Katona József Színház igazgatói posztjáról távozik, hanem a teátrumot is elhagyja, de két színdarabban még láthatják őt a nézők, amíg azokat játsszák. Máté Gábor az InfoRádióban elmondta: annak idején azért hozta létre a Művészeti Tanácsot, hogy sok más teendő mellett bevonhassák a fiatalabb rendezőket a színházigazgatás művészi munkájába. Úgy véli, Székely Krisztánál jó kezekben lesz a színház irányítása.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas bírságolási hullám kezdődött az otthoni napelemeseknél - Sokba kerül a figyelmetlenség

Hatalmas bírságolási hullám kezdődött az otthoni napelemeseknél - Sokba kerül a figyelmetlenség

A háztartási méretű napelemes kiserőművek (HMKE-k) hálózati termelésére vonatkozó kedvező, önmagában is támogatásnak minősülő szaldó elszámolási rendszer megváltoztatása és a bruttó elszámolás 2024 elejétől kezdődő fokozatos bevezetése jelentősen, sokak szerint indokolatlan mértékben rontotta a hazai lakossági napelemes beruházások megtérülését. Azonban az új elszámolási rendszerbe került HMKE-k nagy részének működése még annál is kevésbé gazdaságos, mint amit a teljesítmény, a költségek, valamint a kilowattóránkénti (kWh) 5 forintos betáplálási tarifa és a 36, illetve 70 forintos lakossági áramár közötti eltérés sugall. A hálózati cégek mérési, elszámolási gyakorlatával kapcsolatos problémát súlyosbítja, hogy az ígéretek ellenére helyenként még mindig élő betáplálási korlátozás által érintett körzetekben jókora bírságokat kezdtek el kiróni a tiltást szándékukon és tudtukon kívül megszegő ügyfelekre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×