Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Szoboszlai Dominik ünnepli gólját a labdarúgó Nemzetek Ligája első fordulójában játszott Törökország – Magyarország mérkőzésen a törökországi Sivasban 2020. szeptember 3-án. A magyar válogatott 1-0-ra győzött.
Nyitókép: MTI/AP

Karnyújtásnyira került Szoboszlai Dominik a klubváltástól

A magyar válogatott középpályás Gulácsi Péter és Willi Orbán nyomdokaiba léphet.

A Sport Bild információi szerint Szoboszlai Dominik már a télen a német élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban szereplő RB Leipzig játékosa lehet.

A klubváltás szinte már a küszöbön áll, a 20 éves magyar középpályásért 20 millió eurót (bizonyos feltételek mellett további bónuszokat) fizet a lipcsei együttes – idézi az Index a német lapot.

Szoboszlai piaci értéke a Transfermarkt szerint jelenleg 25 millió euró, ezzel nemcsak a magyar válogatott, hanem az osztrák Bundesliga legértékesebb játékosa is.

A fiatal futballista iránt az Arsenal is érdeklődik, azonban a Leipzig tűnik a befutónak. Ha így lesz, akkor Gulácsi Péter és Willi Orbán mellett ő lehet a harmadik magyar válogatott játékos, aki Julian Nagelsmann csapatában futballozik.

A Red Bullhoz Salzburg és a Lipcse közötti szoros kapcsolat közismert, azon csak az UEFA rendelkezései kellett némileg lazítani, de Szoboszlai Dominik klubváltása gyakorlatilag így is egy házon belüli előrelépésnek számítana.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×