Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A felújított szegedi Nemzeti Evezős és Kajak-Kenu Olimpia Központ az átadás napján, 2019. augusztus 15-én. A Maty-éri versenypályán augusztus 21-én kezdődik az olimpiai kvalifikációs világbajnokság.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Világrekorder vébén vizsgázik a Maty-éri fejlesztés

Átadták a felújított Nemzeti Evezős és Kajak-Kenu Olimpia Központot csütörtökön: a Maty-éri versenypályán jövő szerdán kezdődik az olimpiai kvalifikációs világbajnokság.

A Maty-éren elkészült fejlesztés leglátványosabb eleme, hogy a pályát kettéválasztó osztószigetet híd kapcsolja össze a szárazfölddel. A tévéközvetítések kamerái átkerülnek a szigetre, a korábbi versenyekkel ellentétben nem egy nádas, hanem a több tízezer néző lesz látható a futamok hátterében. A szigeten kerékpárút épült, így az edzők kísérhetik majd tanítványaikat.

A déli zárógát környékét feltöltötték, ezzel nagyobb terület állt rendelkezésre a mobil létesítmények kialakítására, ahol helyet kapnak a versenyekre érkező csapatok. Újabb emelettel bővült a céltorony, és teljes egészében befedték a főlelátót, emellett újabb utakat és parkolókat építettek.

Itt osztják ki a kvóták nagy részét

Sárfalvi Péter sportlétesítményekért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár avatóbeszédében elmondta, Szegeden 2011 után újra, immár negyedik alkalommal rendeznek gyorsasági kajak-kenu világbajnokságot.

"Az elmúlt hónapokban a pálya teljesen megújult, világviszonylatban is az egyik legkorszerűbb versenypályává vált" - közölte a politikus, aki emlékeztetett arra, hogy Magyarország kiemelkedően sikeres a sportágban, az öröktábla élén szerepel. "A kormány célja minél több magas színvonalú hazai sport világesemény megrendezése" - tette hozzá.

A világbajnokság ezúttal a tokiói olimpia kapcsán különös jelentőséggel bír, ugyanis a kvóták nyolcvan százalékát itt lehet megszerezni.

Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke úgy fogalmazott, példaértékű fejlesztés valósult meg, az első pillanattól kezdve partnernek tekintették a szövetséget, és figyelembe vették a verseny szervezéséhez szükséges kéréseket. "A központ, bár a világbajnokság apropóján újult meg, nemcsak a kajak-kenu és evezőssportot, hanem más sportágakat, a szabadidősportot, az aktív kikapcsolódást is szolgálja majd" - szögezte le a sportvezető.

Az elnök kitért arra, a rövidesen kezdődő esemény minden idők legnagyobb világbajnoksága lesz: 2011-ben 88 ország vett részt a világbajnokságon, a mostani versenyre pedig 101 ország sportolója nevezett.

Schmidt Gábor kifejtette, a tokiói olimpiára Szegeden keresztül vezet az út, aki nem áll rajthoz a világbajnokságon, az a pótkvalifikáción sem vehet részt.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×