AZ ELSŐ TALÁLKOZÓ (1905. február 19., FTC-UTE 2:0)

A Ferencváros, a sajtó akkori gyakori írásmódja szerint a Ferenczvárosi T. C. addigra már egyszer megnyerte a bajnoki címet, az Újpest ellen ezen a találkozón mutatkozott be a legmagasabb osztályban, a másodosztály győzteseként szerzett indulási jogot az új idényre. A Soroksári úti pályán a Fradi a Fritz - Berán, Ullerich - Lissauer, Bródy, Gorszky - Takács, Pákay, Pokorny, Weisz, Braun tizeneggyel, a lila-fehérek a Bey - Molnár, Rossmann - Fandl, Szabó, Kuschner - Herczegh, Novák, Petz, Molnár, Fehér csapattal játszottak. Mindkét gólt Weisz Ferenc lőtte, aki a Ferencváros első nyolcszoros bajnok futballistája lett. A civil foglalkozása alapján gyógyszerész balszélső 1920-ban az Újpest első edzője lett. A második világháború utolsó éveiben Auschwitzban megölték.

AZ ELSŐ MEGLEPETÉS (1917. június 24., UTE-FTC 4:1)

Az első tizenöt mérkőzés kivétel nélkül ferencvárosi győzelmet hozott, aztán 1917 nyarán az UTE nagy meglepetésre 4:1-re győzött. Ez volt az első idény, hogy az Újpest, elsősorban ennek a győzelemnek köszönhetően, az FTC előtt végzett a bajnoki tabellán. A gólokat Fogl II, Fogl III, Molnár III és Priboj, illetve Nemes szerezte. A lila-fehérek nagy formában voltak, sikeres bécsi túrájuk után verték meg a tartalékos Ferencvárost. A mérkőzést az Amerikai úton játszották.

TÍZ KÖZTE (1933. május 25., Ferencváros-Újpest 11:1)

A két csapat párbajának legnagyobb különbségű diadalát hozta az 1933-as Magyar Kupa-döntő. A Blum Zoltán által irányított, Háda – Korányi, Papp – Lyka II, Turay, Lázár – Táncos, Takács II, Sárosi, Toldi, Kohut összeállításban szereplő Fradi a Hungária körúton kiütötte a lila-fehéreket. Takács II négy, Sárosi (akkor még nem Sárosi dr.) három, Táncos két, Toldi és Kohut egy-egy gólt szerzett. Az eredmény azért is volt sokkoló, mert az egy évvel korábban százszázalékos teljesítménnyel bajnoki címet nyerő Ferencváros nem tudta megvédeni a bajnoki címet. Azt az Aknai – Sternberg, Futó – Szalay, Szűcs, Sáros – Sas, Avar, P. Szabó, Kiss, Déri alapcsapattal játszó Újpest nyerte. A döntő huszonkét játékosából kilencen tagjai voltak az 1938-as vb-ezüstérmes keretnek!

HÁZI DÖNTŐ A KK-BAN (1939. július 23., Ferencváros-Újpest 1:4)

1955, a Bajnokcsapatok Európa-kupája és a Vásárvárosok Kupája első kiírása előtt a Közép-Európai Kupa számított a legtekintélyesebb nemzetközi klubkupasorozatnak. Mind a két klub, az Újpest és a Ferencváros is kétszer nyerte meg története során, 1939-ben egymás ellen vívták a döntőt. A tavaszon a hazai bajnoki címet is megszerző lila-fehérek már az első, az Üllői úti mérkőzésen eldöntötték a kupa sorsát, 4:1-re nyertek. A visszavágó a Megyeri úton 2:2-re végződött. A lila-fehérek a Sziklai – Futó, Fekete – Szalay, Szűcs, Balog – Ádám, Vincze, Zsengellér, Kállai, Kocsis összeállításban játszottak, érdekes, hogy mindkét döntőt külföldi játékvezető, a cseh Krist és az olasz Dattilo vezette. Ez volt egyébként a nemzetközi porondon legsikeresebb magyar edző, Guttmann Béla első trénerként szerzett külföldi trófeája – magyar csapattal.

MÉG NEM SZEDTÉK SZÉT ŐKET (1950. május 21., ÉDOSZ-Bp. Dózsa 8:1)

A magyar sport szovjet típusú átszervezésén már túl voltunk, a klubtörténet egyik legerősebb tizenegyét alkotó, 1949-ben bajnok Fradi szétszedésén még nem. Az utolsó nagy diadal a lila-fehérek elleni 8:1 volt, Czibor Zoltán és Kocsis Sándor három-három, valamint Deák „Bamba” Ferenc két góljával. A Henni – Kéri, Kispéter, Szabó F. - Dékány, Lakat – Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor tizenegyből az 1950 őszi, félidényes bajnokságban Henni, Deák, Budai és Kocsis is hiányzott. Növeli az ÉDOSZ név viselése ellenére továbbra is Fradinak becézett gárda sikerének értékét, hogy a Budapesti Dózsának nevezett lila-fehéreknél Tóth György, Nagymarosi, Balogh II, Egresi, Szusza, Tóth Mihály és az egy évvel később kivégzett Szűcs Sándor is játszott.

AZ EGYETLEN BAJNOKI DÖNTŐ (1970. június 6., Újpesti Dózsa-Ferencváros 3:2)

Az 1970-es, félidényes bajnokságban előbb két csoportban játszottak a csapatok, majd a két győztes vívta a magyar futballtörténelem egyetlen, kétmeccses bajnoki döntőjét. (Az 1920-as években, a profi korszak előtt játszottak úgynevezett országos bajnoki döntőt, de a fővárosi és a vidéki csapatok között akkor még óriási különbség volt, a mérkőzések kimenetele nem lehetett kétséges.) 1970 tavaszán az Újpest hátrányba került a Megyeri úton, Szőke István és Dunai II Antal egy-egy gólja után Füsi János a zöld-fehéreket juttatta előnyhöz a 68. percben. Amikor már érett a meglepetés, a Dózsa Göröcs János és Dunai II Antal egy-egy találatával fordított, majd döntetlenre hozta a Népstadionban a visszavágót. Baróti Lajos csapatában Szentmihályi, Noskó, Solymosi, Dunai III, Juhász, Göröcs, Zámbó, Fazekas, Bene, Dunai II, Nagy László, majd csereként Káposzta és Tóth András játszott.

A LEGENDÁS 8-3 (1976. május 15., Újpesti Dózsa-Ferencváros 8-3)

A lila-fehérek 1969 és 1975 között sorozatban hét bajnoki címet nyertek (ennél hosszabb szériája csak az MTK-nak volt a tízes-húszas években), de az alatt egyszer sem tudtak akkora fölénnyel nyerni, mint 1976 tavaszán, amikor a Ferencvárost avatták bajnokká. Fazekas László öt gólt lőtt a Népstadionban, Fekete László kettőt, Törcsik András egyet tett még hozzá. A zöld-fehérek mindhárom gólját Szabó Ferenc érte el. Fazekas tízes osztályzatot kapott a Nemzeti Sporttól, ez volt a második alkalom, hogy valaki a két csapat mérkőzése után a maximális jegyet érdemelte ki a sportnapilaptól. 1972-ben Páncsics Miklósé volt az első. A Fradi 1979 őszén 7-1-gyel vágott vissza.

A NAGY BEMUTATKOZÁSOK (1990. augusztus 18., Újpesti Dózsa-Ferencváros 0-5)

Nagy pofon a bajnoknak! Ez volt a Képes Sport főcíme a mérkőzés után, a Nemzeti Sport azt írta: „Öt Nyíl-vessző a lila céltáblában”. Nyilasi Tibornak ez volt az első bajnoki mérkőzése a Ferencváros vezetőedzőjeként, s ezen a találkozón debütált Lipcsei Péter, valamint az Erdélyből szerződtetett Szenes Sándor is, aki magyarországi pályafutása első percében gólt rúgott a legnagyobb riválisnak, s akinek az NS-tudósító Borókai Gábor, Pajor-Gyulai László kettős kilences adott. (Szenes aztán lőtt még egy gólt, Fonnyadt is két találatig jutott, az ötödiket Bánki József lőtte. A győztesek névsora: Józsa – Lipcsei, Pintér, Keller (Keresztúri) – Simon, Bánki, Limperger, Szenes – Páling (Topor), Fischer, Fonnyadt

A MODERN IDŐK ÚJPESTI CSODÁJA (2010. szeptember 11., Újpest FC-Ferencváros 6-0)

A XXI. század legnagyobb különbségű diadala eddig a lila-fehéreké: az NB I hatodik fordulójában 6-0-ra nyertek. Simon Krisztián gólja után Marek Heinz kiállítása után tíz emberre fogyatkozott a Ferencváros, ezt Tisza Tibor perceken belül kihasználta. A második félidőben pedig Rajczi Péter két, Tisza újabb egy és Mitrovics egy góljával féltucatig jutottak a később stadionújságjuk nevét is ihlető győzelmet arató lila-fehérek. A győztesek összeállítása az alábbi volt: Balajcza – Szokol (Kiss Z.), Vermes, Takács Z., Pollák – Böőr (Simek), Egerszegi, Mitrovics, Simon K. (Matos) – Tisza, Rajczi.

A LEGUTÓBBI KUPADÖNTŐ (2016. május 14., Ferencváros-Újpest 1-0)

A két csapat legutóbb két éve, a Magyar Kupáért játszott döntőt, azt a hazai pályán, a Groupama Arénában játszó zöld-fehérek 1-0-ra megnyerték. A 19 000 néző előtt zajló finálé a 78. percben dőlt el, akkor szerezte meg Gera Zoltán az egyetlen gólt. Thomas Doll volt akkor is a zöld-fehérek edzője (miként Nebojsa Vignjevics a lila-fehéreké), de az akkor pályára lépett ferencvárosi gárdából immár csak Dibusz Dénes, Leandro, Varga Roland és Böde Dániel készülhet a szombati derbire. (Játszott még: Dilaver, Nalepa, Ramírez, Gera, Pintér, Hajnal, Lamah, Radó, Gyömbér és Csukics).