Infostart.hu
eur:
386.67
usd:
328.75
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Azért a víz azúr…

Új szerepkörben mutatkoztak be a sportág nagy bajnokainak lapátjai. A Hungarikon gyűjtemény – amelynek eddig is része volt Kovács Katalin és Wichmann Tamás lapátja – új tagja lett Storcz Botond eszköze, amelyet Vári Zsófia, a Milánói Művészeti Akadémián végzett festőművész gondolt újra: Azért a víz azúr… címmel - számolt a Magyar Kajak-kenu Szövetség honlapján.

Ünnepélyes keretek között a Hilton Budapestben került bemutatásra Kárpáti Tamás Hungarikon gyűjteményének új tagja, Storcz Botond olimpiai bajnok kajakos lapátjából készített Vári Zsófia festőművész új műalkotást. Az eseményen Feledy Balázs művészeti író beszélt a gyűjtemény lényegéről, vagyis hogy hírességek relikviáit újragondolva kortárs művészek készítenek műalkotásokat. A Hungarikon gyűjteményben több sportági eszköz is új életre kelt már, fürdőköpeny, úszósapka, kard, tőr, bokszkesztyű, teniszütő, sőt Overdose patkója is műremekké avanzsált. A kajak-kenu sportágból korábban a háromszoros olimpiai bajnok Kovács Katalin és a kilencszeres világbajnok kenus, Wichmann Tamás lapátja adott ihletett művészeknek, előbbit Galambos Tamás szürrealista festőművész használta vászonként „Együtt” címmel készített festményt a lapátra, míg Wichmann Tamás három olimpiát is megjárt kenulapátjából Kalmár János szobrász készítette el Életvitorlás című munkáját.

Ezúttal Storcz Botond lapátja lett a gyűjtemény része, s ismét megmutatkozott, hogy milyen szoros kapcsolat tud kialakulni a sport és a kortárs művészetek között.

„Nagy büszkeség számunkra, hogy a kajak-kenu sport ilyen szintre tud emelkedni, hogy a kortárs művészet részévé válik” – mondta Baráth Etele, aki az eseményen átnyújtotta a gyűjtő Kárpáti Tamásnak, az ötszörös olimpiai bajnok, a magyar olimpiai mozgalom 500. érmét, egyben 175. aranyát szerző Kozák Danuta lábtámaszát. A Hungarikon gyűjtemény körülbelül 130 darabos, ezek közül mintegy 30 kötődik a sport területéhez.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×