Infostart.hu
eur:
385.58
usd:
329
bux:
120520.39
2026. január 21. szerda Ágnes
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke igét hirdet a húsvétvasárnapi ünnepi istentiszteleten a budavári evangélikus templomban 2023. április 9-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Fabiny Tamás húsvét üzenetéről: az élet mégiscsak diadalmaskodott a halál fölött

Nagypénteken az egyházak Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg. A keresztyén vallás tanítása szerint időszámításunk után 33. április 3. péntek volt az a nap, amelyen Jézust elítélték és keresztre feszítették. Az ünnepkörről Fabiny Tamással, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspökével beszélgettünk.

Nagyon jó dramaturgiával építette fel az egyházi hagyomány a húsvét előtti időszakot – kezdte Fabiny Tamás, emlékeztetve: a nagyhét virágvasárnappal kezdőik, ami a bibliai elbeszélés szerint Jézusnak a Jeruzsálembe történő bevonulása volt, amit tudatosan nem egy harci állaton, hanem egy szamár hátán tett meg – innen ered az alázatos király megnevezése is.

Az ünnepkör két kiemelkedő napja a nagycsütörtök és a nagypéntek; előbbi az utolsó vacsora ünnepe, utóbbi Jézus keresztre feszítésének az alkalma, amit megelőzően kihallgatták, részben a világi hatóság, részben a zsidóság legmagasabb kormányzó és bírói testülete, a Nagytanács. Sokáig bizonytalan is volt, hogy ki hozza meg a halálos ítéletet, amit végül a Nagytanács mondott ki, de a római helytartó, Pilátus sem élt vétójogával, hanem azt mondta: feszítsék meg, és így kerül Jézus Krisztus a golgotai keresztfára – idézte fel a püspök.

A húsvéti szent három nap nagyszombattal zárul, ami az egyik legmegrendítőbb egyházi nap. Ez a csendnek az ünnepe, amikor a sírban nyugvó Jézus halálára emlékezik a keresztény világ kegyelettel, és nem is tart hangos, látványos istentiszteleteket az egyház. Este viszont már a templomokban ilyenkor vigíliát tartanak, készülve a feltámadásra, ami „átvezet minket húsvéthoz” – tette hozzá Fabiny Tamás.

Mint mondta, a sátoros ünnepeken, mint a karácsony, húsvét és pünkösd, kétnapos ünnepeket tart a keresztény egyház; az első rész teológiailag azt jelzi, hogy mit tett az Isten az üdvösségtörténetben – karácsonykor adta a világnak a fiát, húsvétkor feltámasztotta, pünkösdkor elküldte a Szentlelket –, vagyis Isten cselekedetére esik a hangsúly. A második nap pedig mindig arról szól, hogy mi az ember válasza erre.

Mint mondta:

„azt az örömhírt kell továbbvinni, amire az angyal utal húsvétkor,

a feltámadás hírének továbbadóinak kell lennünk, akik egy békétlen, búskomor világban arról tanúskodhatunk, hogy az élet mégiscsak diadalmaskodott a halál fölött, és jó szívvel, örömmel adhatjuk ezt tovább másoknak is. Húsvéthétfő, ezért valóban így az öröm továbbadásának az ünnepe” – zárta gondolatait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte, hogy a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája például azzal, hogy átlépték a kedvezményes fogyasztási határt.

Katonai támadásra készítik fel Grönland lakosságát

Grönland miniszterelnöke szerint a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy katonai jellegű válsághelyzetre is, miután Donald Trump területszerzési fenyegetései miatt az invázió kockázata megnőtt. Dánia és NATO lépései, valamint az amerikai vámfenyegetések tovább élezik a geopolitikai feszültséget az egyre nagyobb stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben.
Robbanás rázta meg Krasznodárt, hatalmas baj van Kijevben - Szerdai híreink az ukrán frontról percről percre

Robbanás rázta meg Krasznodárt, hatalmas baj van Kijevben - Szerdai híreink az ukrán frontról percről percre

Ma hajnalban hatalmas robbanás rázta meg Afipszkij városát, Oroszország Krasznodár megyéjében, ukrán források szerint egy orosz légvédelmi rakéta tévedt el, amely eltalált egy magasházat. Kijevben nagyon súlyos a helyzet a folyamatos orosz bombázások miatt: a lakóövezetek nagy részében sem áram, sem fűtés, sem ivóvíz nincs. A fronton nincsenek nagy mozgások: Huljajpole, Pokrovszk és Kosztyantynivka most a harcok epicentruma, az extrém hideg alighanem korlátozza a katonai műveleteket is. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×