Infostart.hu
eur:
384.95
usd:
328.37
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke igét hirdet a húsvétvasárnapi ünnepi istentiszteleten a budavári evangélikus templomban 2023. április 9-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Fabiny Tamás húsvét üzenetéről: az élet mégiscsak diadalmaskodott a halál fölött

Nagypénteken az egyházak Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg. A keresztyén vallás tanítása szerint időszámításunk után 33. április 3. péntek volt az a nap, amelyen Jézust elítélték és keresztre feszítették. Az ünnepkörről Fabiny Tamással, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspökével beszélgettünk.

Nagyon jó dramaturgiával építette fel az egyházi hagyomány a húsvét előtti időszakot – kezdte Fabiny Tamás, emlékeztetve: a nagyhét virágvasárnappal kezdőik, ami a bibliai elbeszélés szerint Jézusnak a Jeruzsálembe történő bevonulása volt, amit tudatosan nem egy harci állaton, hanem egy szamár hátán tett meg – innen ered az alázatos király megnevezése is.

Az ünnepkör két kiemelkedő napja a nagycsütörtök és a nagypéntek; előbbi az utolsó vacsora ünnepe, utóbbi Jézus keresztre feszítésének az alkalma, amit megelőzően kihallgatták, részben a világi hatóság, részben a zsidóság legmagasabb kormányzó és bírói testülete, a Nagytanács. Sokáig bizonytalan is volt, hogy ki hozza meg a halálos ítéletet, amit végül a Nagytanács mondott ki, de a római helytartó, Pilátus sem élt vétójogával, hanem azt mondta: feszítsék meg, és így kerül Jézus Krisztus a golgotai keresztfára – idézte fel a püspök.

A húsvéti szent három nap nagyszombattal zárul, ami az egyik legmegrendítőbb egyházi nap. Ez a csendnek az ünnepe, amikor a sírban nyugvó Jézus halálára emlékezik a keresztény világ kegyelettel, és nem is tart hangos, látványos istentiszteleteket az egyház. Este viszont már a templomokban ilyenkor vigíliát tartanak, készülve a feltámadásra, ami „átvezet minket húsvéthoz” – tette hozzá Fabiny Tamás.

Mint mondta, a sátoros ünnepeken, mint a karácsony, húsvét és pünkösd, kétnapos ünnepeket tart a keresztény egyház; az első rész teológiailag azt jelzi, hogy mit tett az Isten az üdvösségtörténetben – karácsonykor adta a világnak a fiát, húsvétkor feltámasztotta, pünkösdkor elküldte a Szentlelket –, vagyis Isten cselekedetére esik a hangsúly. A második nap pedig mindig arról szól, hogy mi az ember válasza erre.

Mint mondta:

„azt az örömhírt kell továbbvinni, amire az angyal utal húsvétkor,

a feltámadás hírének továbbadóinak kell lennünk, akik egy békétlen, búskomor világban arról tanúskodhatunk, hogy az élet mégiscsak diadalmaskodott a halál fölött, és jó szívvel, örömmel adhatjuk ezt tovább másoknak is. Húsvéthétfő, ezért valóban így az öröm továbbadásának az ünnepe” – zárta gondolatait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Von der Leyen ebben látja a legnagyobb biztonsági garanciát 2026 végére

Von der Leyen ebben látja a legnagyobb biztonsági garanciát 2026 végére

Talán az eddigi leghatározottabb állásfoglalást tette az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arról, hogy Ukrajnának igenis mihamarabb csatlakoznia kell az unió kötelékébe. Az év végi kijelentést nem sokkal az ukrán elnök Donald Trumppal folytatott találkozója után tette meg, azonban annak megvalósulásához erős amerikai nyomásra is szükség lesz, különösen, ha az évzáró EU-csúcs tapasztalataiból indulunk ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×