eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Szász Júlia, Natella, a kormányzó felesége szerepében Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című színdarab főpróbáján a Nemzeti Színházban 2022. október 12-én. A darabot Avtandil Varszimaszvili rendezésében november 4-én mutatják be.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Megszólalt Szász Júlia: azt hittem, hogy meghaltam

A színésznőnek a Nemzeti Színházban történt balesete után megváltozott a munkához való hozzáállása is, már nem szeretné úgy folytatni, ahogy eddig csinálta.

„Azt hittem, hogy meghaltam, de az csak a dupla adag ketamin volt, amit belém nyomtak. Nagyon durva hallucinációim voltak. Azt gondoltam közben, hogy milyen jó filmet lehetne csinálni ebből a nézőpontból, ahogy mennek a neonok a mentőkocsi ablakában, meg azok a hangok. Amikor kezdtem kitisztulni, akkor beugrott, hogy ú, basszus, ez a kórház, akkor valami nagy baj van” – mondta el színházi balesetéről Szász Júlia a hvg.hu-nak adott interjújában.

A színésznő és Horváth Lajos Ottó színész a Rómeó és Júlia című előadás közben leestek a vastraverzekkel felépített díszlet felső emeletéről. A balesetben Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó súlyosan megsérült, a történtek után mindkettejüket azonnal műteni kellett.

Szász Júlia az interjúban többek között arról is beszélt, hogy sokat sírt, miután a sajtó cikkeket írt az Instagram-oldalára kitett, 24 órán át elérhető posztjából, ugyanis rengeteg támadást kapott a leírtak miatt. „Úgy jött le, mintha egy megmondóember lennék, pedig én ettől ódzkodom, meg picsogni sem volt célom” – mondta.

Megváltozott a munkához való hozzáállása is, már nem szeretné úgy folytatni, ahogy eddig csinálta. Három hónap után csak most, a napokban tudott hazaköltözni, ugyanis korábban nem tudott volna lépcsőzni.

A baleset előtt könnyebben tudta kezelni a szomorúságot: olyankor elindult a városban, intenzív tempóban sétált cél nélkül, és közben zenét hallgatott. „Előtte nagyon sokat jártam edzőterembe és jógázni is, érzelemszabályozásként is használtam a mozgást, ha túltelítődtem, akkor megnyugtatott. Most nem volt ez az eszköz, és főleg az első két hónapban elég erős hangulatingadozásaim voltak. Nem tudtam hogyan levezetni azt a sok mindent, ami felgyülemlett bennem” – mondta. Arról is beszélt, hogy a baleset óta pszichológushoz jár, a folyamat nagyon sokat segít neki a lelki felépülésben.

Az elmúlt időszakban nagyon elbizonytalanodott a színészettel kapcsolatban, de ez nem csak a baleset miatt van így: „Kiégési tüneteket produkáltam, és sokszor nehéz volt színpadra állnom. Az egész szakma helyzetéből adódóan is meginogtam, hogy ennek így van-e értelme. Azt éreztem, hogy csak egyre rosszabb lesz, fullasztó volt. Cserhalmi mondta, hogy amióta a pályán van, nem volt még ilyen nehéz színésznek lenni”.

A baleset nélkül szépen lassan változtatott volna életén, de a szerencsétlenség közbeszólt, amiért hálás.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×