„Miskolcon a távhő ára nagyjából a tízszeresére emelkedett – vágott a közepébe Béres Attila, majd további adatokkal szolgált. – Tavaly egy téli hónapban a Miskolci Nemzeti Színház 27 ezer négyzetméteres területén körülbelül hárommillió forintot fizetünk a távhőért, idén ez 30 millió forint lenne, amit a színház egyszerűen nem tud kigazdálkodni. Ezért döntöttünk úgy, hogy decemberig készítünk egy rövid távú és januártól egy középtávú tervet, hiszen januártól még nem tudjuk, hogy emelkedik a villamos energia ára, ami egyelőre fix, hiszen ezt még tavaly kötöttük le.”

A Kamarát és a Játékszínt bezárták, ezek külön épülettömbben vannak – magyarázta az igazgató. Hozzátette azt is, hogy még nem indították el a fűtést a Miskolci Nemzeti Színházban.

A két játszóhelyet azért zárták be, hogy a Miskolci Nemzeti Színháznak januárra és a későbbiekre se kelljen becsuknia, pláne, hogy 2023-ban lesz kétszáz éves az intézmény.

„Ez a mai Magyarország első magyarul játszó épített kőszínháza, erre egész Magyarországnak büszkének kell lenni”

– fűzte hozzá. Majd Széchenyi Istvántól idézett, a gróf az 1823-as megnyitás után ezt mondta: „Ámbár nagyon szomorú, hogy oly nagy hazánkban csak Miskolcon áll jó intézet, mely a nagy célnak megfelend, mégis örül a szívem, hogy valahol már a kezdet megvolt.”

„Akkor Miskolc volt a kezdet, az nem lehet, hogy kétszáz év múlva mi, az akkori miskolciak leszármazottai úgy indítjuk el az ünnepi évet, hogy akár részlegesen is zárva van” – ezek természetesen már újra Béres Attila szavai. Azt ígérte, mindent megtesznek azért, hogy ők, az „elsők” részlegesen se zárjanak be. Viszont a négy játszóhely helyett csak kettőt üzemeltetnek időszakosan.

A műsoruk változik, de így is

két decemberi bemutatót terveznek a nagyszínházba, az Ének az esőben és A miniszter félrelép című darabokat viszik színre.

A kamaraszínházban márciusban, ha addigra melegebbre fordul az idő, Ascher Tamás Pintér Béla Gyévuska című darabját fogja megrendezni. „Viccesen szoktam megfogalmazni – utalt az Ascher Tamás Háromszéken című darabjára –, hogy

a Katona József Színházban Pintér Béla már rendezett egy Ascher Tamás-előadás, most Miskolcon Ascher Tamás fog Pintér Bélát rendezni.”

A direktor úgy látja, a Miskolci Nemzeti Színház elég jó helyen van a magyar színházak képzeletbeli rangsorában. Felhívta a figyelmet arra, hogy kiemelkedő nézői támogatást kapnak. Mint mondta, a tavalyi évadban a zárások dacára is 110 ezer jegyet adtak el, ami azt jelenti, hogy a miskolciak nagyon szeretik a színházukat. Ez a nagy felelősség mellett természetesen öröm a számukra.

A színház épületét a 80-as években, a 90-es évek elején újították fel legutóbb, így nemcsak korszerűsítés, hanem teljes felújítás, átépítés fér rá az intézményre – mutatott rá Béres Attila. De egyelőre a kéréseik nem jártak sikerrel, és nincs is illúziója a tekintetben, hogy a mostani gazdasági helyzetben erre mennyi az esély, de majd eljön az ideje. Azért igyekeznek mindenféle fűtési korszerűsítést igénybe venni,

két éve csatlakoztak például rá a távhőre, ami a jelenlegi helyzetből nézve talán nem a legjobban időzített fejlesztés volt

– ismerte el a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. Hozzátette, készen áll a tervük arra, hogyan készítsenek napelemes konstrukciót a színházra.

(Nyitóképünkön Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója beszél a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek megnyitóján a színházban 2022. április 21-én.)