Infostart.hu
eur:
380.08
usd:
324.95
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Az Oscar-díjak átadási ünnepségére készülnek a Los Angeles-i Hollywood Boulevardnál, a Dolby Színház környékén 2020. február 5-én.
Nyitókép: MTI/Chris Pizzello/Invision/AP/Invision/Chris Pizzello

366 filmet lehet idén a legjobb film Oscar-díjára jelölni

A 93. Oscar-díjátadó gálát április 25-én rendezik meg Los Angelesben.

Összesen 366 film teljesíti azokat a feltételeket, amelyek alapján jelölni lehet őket az amerikai filmakadémia által odaítélt legjobb film Oscar-díjára - jelentették be a szervezők.

A jelölhető produkciók között szerepel A kaptány küldetése Tom Hanks és Helena Zengel főszereplésével, a Herman J. Mankiewicz hollywoodi forgatókönyvíróról szóló Mank, Chloé Zhao A nomádok földje című roadmovie-ja, Aaron Sorkin A chicagói 7-ek tárgyalása című történelmi drámája, Regina King One Night in Miami című alkotása és a Még egy kört mindenkinek című dán vígjáték is.

Az Oscar-jelöléshez számos követelménynek kell megfelelni

Egyebek mellett a filmnek legalább 40 percesnek kell lennie, és február vége előtt hat amerikai nagyváros egyikének mozijában vetíteni kell. Utóbbi feltételt azonban idén a pandémia miatt bezárt mozik miatt enyhítették, és most azok a filmek is beszállhatnak a versenybe, amelyeket nem forgalmaztak moziban, hanem streamingszolgáltatók mutattak be.

Tavaly 344 film teljesítette a feltételeket. Az idei 366-os létszám 50 éves rekordnak számít. A legjobb film díjára 10 alkotás kaphat jelölést, ezek közül választja ki végül szavazással az akadémia több mint 9000 fős tagsága az Oscar-díjas produkciót.

A jelöltekről folyó szavazást március 5. és 10. között tartják meg. Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) március 15-én jelenti be az Oscar-jelöléseket a különböző filmes kategóriákban.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×