Mennyire lepte meg, hogy volt kihívója a pályázaton?

Meglepett. Természetesen tudom, hogy mindenki indulhat, de úgy gondoltam, hogy a szakmámban jó pozíciót foglalok el. Akik ismernek és látták, miként épült fel a szombathelyi színház, azok nem pályáznak ellenem. Jóérzésű művészember nem pályázik akkor, ha a vetélytársa a színház alapítója, egy olyan színházé, ami a jelek szerint kiválóan működik.

Beszéltek Dér Andrással?

Igen, ő kérte a találkozót. Megkérdeztem tőle, hogy magától jelentkezett-e, vagy megtalálták. Azt mondta, a saját ötlete volt, hogy beadja a pályázatot, mivel nekem régebben voltak olyan nyilatkozataim, hogy esetleg nem folytatom. Akkor érlelődött meg benne a gondolat, hogy pályázni fog. Bár két éve már mindenütt mondom, hogy folytatom, őt ez mégsem tántorította el.

Tudom persze, mindenhol felmerül, hogy ha van egy 74 éves ember, az miért is folytatná. A pályázatomban is van egy fejezet, ami az Életkorom címet viseli. Ott leírom azt, hogy természetesen a korommal szembe kell nézni, de jó erőben érzem magam és nagyon megy a színház. Ha pedig márciusban elkészül a műsorterv, akkor szinte önjáró gépezet lesz. Így ha ne adj' isten, bármi baj történik velem, két hónap alatt meg lehet találni azt a személyt, aki továbbviszi, ami egyébként magától is megy.

Milyen ismérvei vannak annak, hogy nagyon jól megy a színház?

Több is van, az évek során kapott díjaink, a közönség szeretete, az egyre növekvő bérletszám és jegyeladás. Mind többen érkeznek előadásainkra Budapestről és mondogatják - ami nekem nagyon hízeleg -, hogy „na, ez most már kezd olyan lenni, mint az a legendás Kaposvár”.

Mennyire lepte meg, hogy ennyien álltak ki Ön mellett, és ennyien tartották fontosnak a szombathelyi ügyet?

Rettenetesen meglepett, erre nem számítottam. Ha most szembenézek magammal és vizsgálom az érzéseimet, akkor a keserűség mellett, hogy így alakult, van boldogság is, sőt, a boldogság elsöpri a keserűséget. Tehát én most nagyon jól vagyok a bőrömben, mert fantasztikus erőt ad, amit kaptam mindenkitől. Minden jel arra mutat, hogy engem nagyon szeretnek és nagyon sok a drukkerem. Ez felülírja az esetleges szomorúságot. De szomorúság azért sincsen, mert azt gondolom, hogy én fogom folytatni.

Mi most a következő lépés?

Március 14-én ül össze a közgyűlés. Nagy kérdés, kap-e akkor többséget az új pályázat kiírása. Ha nem, akkor felvetődhet az a lehetőség is - ami szerintem a legnormálisabb -, hogy a szeptember 30-án lejáró megbízásomat hosszabbítsák meg a szezon végéig, jövő júniusig.

De ettől még márciusban elő kell készíteni a következő szezont...

Én éppen emiatt már jóval korábban kértem, hogy a tavaly októberi közgyűlésen írják ki a pályázatot, de ez nem történt meg. Végül csak december 14-én tudták kiírni, január 8-án jelent meg, február 8-i határidővel. Ez az ütemezés pedig nagyon nem jó. Ezért is szeretnék most ragaszkodni ahhoz, hogy ha évad végéig meghosszabbítják a mandátumom, akkor már októberben írják ki a pályázatot. Úgy időben lehetne tudni, ki a következő vezető, és lehet készülni a jövőre. A színészek például meg tudják mondani egy következő igazgatónak, hogy közösen képzelik-e el a továbbiakat, és időben tudja az igazgató is, hogy kire számíthat. Most ez hiányzik. Ha én nem leszek, a színészek nem maradnak a színházban.

Ha most mégis kiírják az új pályázatot, leghamarabb mikor születhet döntés?

Májusban.

Ez azt jelenti, hogy addigra jóformán vége az évadnak.

Igen, és nincs meg a következő szezon terve.

Önnek viszont a fejében már összeállt.

Igen, de ez azért nem ilyen egyszerű. Hiába van most készen a szezonterv, azt csak én tudom végigcsinálni, mert csak nekem írják alá a színészek és a rendezők.

De egy esetleges új érkezőnek sem érdeke, hogy ne legyen terv, és minden előkészítés nélkül a nyakába szakadjon májusban egy következő évad. Nyilván, aki pályázik, az számol ezzel a lehetőséggel.

Akkor ez már az ő dolga. Október elsején fogja megtudni, hogy kik nem állnak rendelkezésére.

Lát most esélyt a megbízás hosszabbítására?

Ebben a helyzetben minden bizonytalan. A lényeg a közönség – az ő érdekeiket kell az első helyre tenni. Ha ezt a döntéshozók átlátják, akkor belátják: a következő szezont nem lehet úgy megcsinálni, hogy májusban tudjuk meg, ki az új igazgató.

Ha jövő kedden mégis úgy dönt a közgyűlés, hogy kiír egy új pályázatot, attól függetlenül el kell kezdeni most a következő szezon előkészítését.

Igen. Csinálok is egy műsortervet. De az csak májusban derül ki, hogy azok, akikre én építettem, más mellett maradnának-e.

Nem gondolja, hogy az Ön melletti komoly szakmai kiállás után nagyon nehéz lenne egy másik pályázónak előállnia?

Gondolom, hogy nagyon nehéz, de aki nagyon akarja, az talál ilyet.