Az olasz szervezők a kiállítás kezdetén 20 milliós látogatottsággal számoltak, amelyet kétmillió fővel túl is teljesítettek. Magyarország is sikeres fél évet zárt: az Életkert Pavilonba naponta átlagosan 18 ezren látogattak el. A legmagasabb látogatottságot augusztus 26-án mérték, akkor 32 ezer 347 fő vett részt a programokon, az utolsó 3 hónapban pedig több mint 1,4 millió érdeklődőt vonzott a magyar pavilon. Az expo hat hónapja alatt ez összesen több mint 2,5 millió érdeklődőt, a világkiállítás látogatóinak több mint 10 százalékát jelenti, amivel a magyar megjelenés a leglátogatottabb pavilonok közé került - közölte az MTI írásban feltett kérdéseire válaszolva a magyar pavilon kormánybiztosa.
Szőcs Géza emlékeztetett: az épület csaknem 130 programtípusnak adott otthont, a programok száma ennek ugyanakkor többszöröse, hiszen számos előadás naponta és hetente több alkalommal ismétlődött. Mintegy 40 alkalommal szerveztek továbbá olaszországi és magyarországi külső helyszíneken rendezvényeket.
A számos program közül a kormánybiztos kiemelte A világ vezető gondolkodóinak fóruma című, június 6-án megrendezett konferenciát, melyen olyan elismert kutatók vettek részt, mint László Ervin vagy a Nobel-díjas George F. Smoot. A világhírű magyar természetfotós, Máté Bence hat hónapos kiállítása a látogatók kedvence volt, az augusztus 18-i tehetség napján Polgár Zsuzsa, Judit és Zsófia játszottak szimultán sakkot az expo látogatóival.

Számos kiemelkedő magyar együttes, táncos is bemutatkozott a világkiállításon, többek között Szakcsi-Lakatos Béla és Kathy Horváth Lajos, a Virtuózok, az Experidance, a Fölszállott a páva művészei, Bozsik Yvette, Balogh Kálmán, a Kerekes Band, a Klezmer Band, a Balkán Fanatik, a Budapest Bár, Herczku Ágnes, Sánta Ferenc, a Kaláka, Náray Erika. Különleges kiállítás keretében mutatták be Bíró László munkásságát, az október 29-én megrendezett, Houdini emléke előtt tisztelgő David Merlini show pedig az egész expo egyik legnépszerűbb programja volt.
A külső programokból Szőcs Géza az utolsót emelte ki: november 3-án a milánói Scala Toscanini termében Bogányi Gergely zongoraművész felváltva játszott a saját nevét viselő zongorán, valamint Liszt Ferenc egykori hangszerén. Az esten a zongoraművésszel együtt fellépett a Budapesti Vonósok Kamarazenekar is.

Szőcs Géza emlékeztetett arra, hogy a pavilon megnyitását egyéves tervezőmunka előzte meg, melynek során céljuk az volt, hogy kihasználják a világkiállítás által nyújtott lehetőségeket és minél több oldalról mutassák be a külföldi közönségnek Magyarországot; ennek megfelelően a szervezők komoly hangsúlyt fektettek a szakmai mellett a kulturális megjelenésre is. Kiemelt cél volt továbbá a magyar innovációk, termékek, hungarikumok megismertetése, valamint Magyarország elkötelezettségének bemutatása a fenntartható fejlődés és a GMO-mentesség mellett.

A kormánybiztos érékelése szerint ezeket a célkitűzéseket maradéktalanul sikerült megvalósítani és az expo vezetősége is külön méltatta Magyarországot mint a legsokszínűbb és legváltozatosabb programmal rendelkező pavilont.
Szőcs Géza közölte, hogy a pavilont Magyarországra hozzák: a bontás várhatóan 2016 márciusában kezdődik, végső határideje pedig 2016. május 31. Az épület várhatóan 2017-ben nyitja meg kapuit a magyar közönség előtt; helyszínéről és funkciójáról a közeljövőben dönt a kormány.

Az olasz sajtó a napokban írt arról, hogy a magyar pavilon olasz kivitelezője, a Redaelli Costruzioni S.p.A. lefoglalná az épület, mert állítása szerint a magyar fél nem fizette ki az egymillió eurós (több mint 300 millió forintos) munkadíjat.
Horváth Erika, a magyar részvételt szervező Carpathia Kft. ügyvezetője az MTI megkeresésére felidézte, hogy a cég és a Redaelli 2014. december 1-jén kötött kivitelezési szerződést. A magyar fél a közbeszerzési eljárás keretében megkötött alapszerződésben rögzített 915 ezer euró+áfa összeg kétharmadát, azaz 753 ezer eurót megfizette a Redaellinek, amiről a bankszámla-bizonylatok rendelkezésre állnak - hangsúlyozta.
Az ügyvezető beszámolója szerint a felek között jelenleg jogvita áll fenn a szerződésszerű teljesítéssel kapcsolatban. A Carpathia Kft. többkörös egyeztetést folytatott le a Redaelli képviselőivel hibás teljesítés, késedelmes teljesítés és el nem ismert, mert megalapozatlannak tartott pótmunka-elszámolás (454 ezer euró+áfa összeg) miatt, de a tárgyalások nem vezettek eredményre. Az utolsó tárgyalást követően a társaság közjegyző általi igazságügyi szakértői kirendelést kért az ügy tisztázása érdekében.

Időközben a Redaelli az ügyben a milánói bírósághoz fordult, amely biztosítási intézkedési eljárást rendelt el és december 10-re tűzte ki a tárgyalást.

Az alapszerződés szerint fennmaradó részt (297 ezer euró+áfa összeget) a Carpathia Kft. abban az esetben fizeti ki, amennyiben a kivitelező követelésének jogossága bizonyítást nyer, hiszen nem teljesíthet olyan kifizetéseket a magyar adófizetők pénzéből, amelyek jogossága vitatott - hangsúlyozta Horváth Erika.