Az Artemis II nagyon fontos küldetés, 50 év óta az első emberes küldetés a Hold környezetében – mondta el Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az InfoRádióban.

Emlékeztetett, hogy ez az Artemis projekt második missziója. Most először fogják emberek megkerülni a Holdat az újfajta űrhajóval, az Orionnal. Így tekinthető az egész egy nagy próbának, tesztnek is. Megvizsgálják, hogy minden rendszer rendben működik-e, és egy csomó olyan eseményt is elpróbálnak, amely elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy az Artemis IV-gyel emberek szálljanak a Hold felszínére.

Pontosan ilyen úton még soha nem ment űrhajó

– emelte ki Szabó Olivér Norton.

Mint elmondta, az Artemis I-nél ugyanez az űrhajó emberek nélkül egy másik fajta repülést csinált meg. Ott pályára álltak a Hold körül. Korábban egyébként minden egyes űrhajó pályára állt a Hold körül, kivéve az Apollo 13-at. Az utóbbihoz lehet a leginkább hasonlítani az Artemis II-t, azzal a különbséggel, hogy az Apollo 13 esetében ez kényszerpálya volt.

Az Artemis II-nél viszont tervezetten olyan pályára állnak majd az űrhajósok, ahol mindenféle hajtóműgyújtás nélkül a Hold és a Föld puszta gravitációja visszahozza az űrhajósokat.

Odamennek majd a Holdhoz, tesznek körülötte egy kis kört, és jönnek is vissza

– ismertette a bemutató csillagász.

Mint elmondta, a küldetés tervezetten 10 napig fog tartani. A legfontosabb az indítás lesz, ezután pedig lesz egy rövid, körülbelül egy napos Föld körüli szakasza a küldetésnek. Itt még könnyen meg lehet szakítani a küldetést, és sok mindent letesztelnek még itt. Onnantól kezdve, hogy elindultak a Hold irányába, már meg van szabva, hogy 8 napjuk van a visszajövetelre. Hogyha valamit még a Föld körüli pályán kell elhárítani, és azt meg tudják oldani, akkor a küldetés nyúlhat egy keveset. Onnantól kezdve, hogy elindultak, kilenc és fél napon keresztül nem fogjuk viszontlátni az űrhajósokat.

A következő lépcsőfok az Artemis III lesz, egy Föld-körüli próbateszt. Itt összekapcsolódnak majd azzal a holdkomppal, vagy akár több holdkomppal is, amit majd a későbbi leszállásokhoz terveznek. Ez 2027-ben valósulhat meg, majd pedig 2028-ra tervezik az első holdraszállást is. Négy űrhajós fog elindulni a Hold felé, közülük pedig ketten fognak a felszínen landolni – magyarázta Szabó Olivér Norton.

Ezután pedig az Artemis V, VI, VII az állandó holdi kutatóbázis kiépítésében fognak aktív szerepet vállalni. A középhosszú terv az, hogy az emberiség úgy vesse meg a lábát a Holdon, hogy ott is maradjon. Ne úgy történjenek a dolgok, mint 50 évvel ezelőtt, amikor mindössze „összeszedtünk néhány kavicsot” – emelte ki a bemutató csillagász.