Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Az orosz védelmi minisztérium 2025. október 31-én közreadott videójáról készített képen orosz harckocsi úton tûzelõállása felé, hogy az ukrán állásokat lõje egy nem megnevezett kelet-ukrajnai helyen.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

Az ukrajnai háború jelentős éghajlatkárosító következményekkel jár egy tanulmány szerint

Az ukrajnai háború az emberéletek tömeges tönkretételén és elpusztításán túl jelentős éghajlatkárosító hatással is jár – hívták fel a figyelmet az üvegházhatás mértékét kutató kezdeményezés (IGGAW) kedden közzétett jelentésében.

A német és a svéd kormány, illetve az Európai Éghajlatvédelmi Alapítvány által finanszírozott IGGAW kutatóinak számítása szerint a konfliktus során eddig 311 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe, ami körülbelül Németország éves kibocsátásának felét jelenti. A kibocsátás több mint egyharmada (37 százalék) közvetlenül a katonai tevékenységből származott, például a harci repülőgépek, hadihajók és harckocsik által elégetett üzemanyagból.

A tanulmányban szerepel, hogy a teljes szén-dioxid-kibocsátás közel egynegyedéért a háborúval összefüggő erdőtüzek és más tűzesetek a felelősek, amelyek jellemzően a frontvonalak közelében, valamint a határ menti területeken alakultak ki. A kutatók kiemelték, hogy ezek a tüzek jelentősen növelték a levegőbe jutó üvegházhatású gázok mennyiségét, így közvetlenül hozzájárultak a konfliktus környezeti és éghajlati hatásaihoz.

Ukrajna kártérítést követel Oroszországtól a konfliktus okozta éghajlati és környezeti károkért, az összeget pedig a környezeti szempontból fenntartható újjáépítés finanszírozására szánja. Kijev az ENSZ tavaly novemberben a brazíliai Belémben tartott éghajlatváltozási konferenciáján (COP30) 57 milliárd dollárra becsülte kártérítési igényét.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×