Őszre tervezi az Európai Bizottság az új migrációs stratégiájával kapcsolatos javaslat bemutatását. A legális migráció ösztönzése lehet a megoldás az Európai Unió munkaerőpiaci kihívásainak kezelésére, viszont nehezen halad a magasan kvalifikált munkavállalók képesítésének elismerése – ezzel kapcsolatban nyilatkozott Pesztericz-Kalas Vivien kutató, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője az InfoRádióban.

Emlékeztetett, hogy az Európai Unió 2000-ben fogadta el a Lisszaboni Stratégiát. Ebben azt fogalmazták meg, hogy az Uniónak az egyik legversenyképesebb társadalommá, illetve egységgé kell válnia. Ennek érdekében azóta is folyamatosan szeretnék csökkenteni az Európában tapasztalható munkaerőhiányt.

Ezt két módon lehet a legegyszerűbben megtenni, az egyik a saját erőforrások felhasználása. A probléma ezzel az, hogy Európa népessége fogy – magyarázta a kutató. Az Unió így a másik megoldásra kívánja helyezni a hangsúlyt, rövid távon legalábbis mindenképpen. A másik megoldást

az Unión kívülről, harmadik országból érkező magasan képzett munkavállalók jelentik.

Ez az elvárás azért fontos, hogy valóban azokat a helyeket tudják betölteni, és megfelelő módon, amelyekre szüksége van Európának – tette hozzá Pesztericz-Kalas Vivien.

A korábbi oktatás elismerésével kapcsolatban elmondta: minden nemzetnek saját hatásköre kidolgozni azokat a módszereket, amelyekkel vizsgálják, milyen képesítéseket szerzett az adott munkavállaló a saját országában, és azok mennyire vannak összhangban azzal, ami az adott nemzetnek kell. Ez nem feltétlenül nehéz, de mindenképpen „hosszadalmas és bonyolult” folyamat.

Az is fontos szempont, hogy például egy magyar vagy egy olasz munkáltatónak nem biztos, hogy van rálátása arra, pontosan hogyan zajlik ez a folyamat, mennyi időbe telik az. Ezen szeretne az Európai Unió egyszerűsíteni, már évtizedek óta, ugyanis még mindig a lassú adminisztráció és a némileg átláthatatlan folyamat jellemzi a procedúrát. Az Európai Bizottságnak korlátozott lehetőségei vannak, hiszen az eljárások kidolgozása, illetve végrehajtása nemzeti hatáskör, így csak egy keretet tud ezeknek adni – fogalmazott Pesztericz-Kalas Vivien.

Hozzátette, hogy a bizottság 2026 őszén tervezi a jogszabálytervezetet megismertetni a szélesebb közönséggel. A migrációs stratégiának ez részben következménye, részben pedig vele párhuzamosan futó munkája. Miután a bizottság bemutatta javaslatát, a megfelelő intézményeknek még azt el kell fogadniuk.

Leghamarabb jövőre mutathatja meg ez a hatását a gyakorlatban, de „ezzel kapcsolatban is szkeptikus” a kutató. Nagyon sok kezdeményezés, javaslat érkezett már eddig is a bizottság részéről, hogy az eljáráson javítsanak, mivel „látni, hogy a mai napig vannak vele gondok”. Az Európai Bizottság például azt az újítást szeretné, hogy a diploma, a kézzelfogható végzettség előnyt élvezzen egy ilyen elismerési folyamatban.

Pesztericz-Kalas Vivien hozzátette, fontos lenne, ha hasonló hangsúllyal vagy akár még hangsúlyosabban vennék figyelembe a szakmai tapasztalatot, szakmai tudást. Ne legyen feltétlenül végzettséghez, papírhoz kötve az, hogy egy nemzet elismerje, hogy valaki valóban rendelkezik a megfelelő képesítésekkel – fogalmazott a kutató.