„Hangsúlyozni szeretném: nincs szükségünk helyettesítő tagságra. Amikor light membershipről (könnyített tagságról) hallunk, arra biztosan nem. (...) Nem lesz semmiféle light, half-light membership (fél tagság). Teljes jogú tagság lesz, de először politikai döntés születik a teljes jogú tagságról. Pontos dátummal” – mondta az illetékes az RBC-Ukrajina ügynökségnek adott interjúban.

Zsovkva szerint Kijevben remélik, hogy a politikai döntés Ukrajna EU-tagságáról 2027-ben megszületik. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ország EU-csatlakozásának modellje egyedülálló lesz, mivel az unióban eddig nem volt ilyen eljárás.

Zsovkva elismerte, hogy Kijev eleinte „halasztási időszakokat” kaphat egyes ágazatokban, vagy „korlátozott szavazati joggal” rendelkezhet bizonyos kérdésekben, de ezek nem lehetnek külpolitikai és biztonsági kérdések.

Hat éve, 2019. február 19-én az akkori ukrán elnök, Petro Porosenko aláírta az alkotmány módosításáról szóló törvényt, amely rögzítette az ország NATO-ba és az Európai Unióba (EU) való belépésére irányuló politikáját. Bő három év múlva, 2022 júniusában Ukrajna megkapta az EU-tagjelölt ország státuszát.

Az EU-ba való felvételről szóló tárgyalások célja a tagjelölt ország összes jogszabályának az Európai Unió jogszabályaival való összehangolása. Általában ezek a tárgyalások több mint tíz évig tartanak, és nincs szigorú keret erre a folyamatra.

Az Európai Bizottság már 2024-ben javasolta az Ukrajna EU-ba való felvételéről szóló tárgyalások megkezdését, azonban ezek a tervek Magyarország álláspontja miatt meghiúsultak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is kijelentette: Kijevnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy 2027-re technikailag készen álljon az EU-ba való belépésre. A Politico brüsszeli hírportál információi szerint az Európai Unió öt lépésből álló tervet dolgoz ki Ukrajna felvételének felgyorsítására.