Infostart.hu
eur:
365.18
usd:
331.78
bux:
146297.21
2026. november 16. hétfő Ödön
Olvadó jéghegy az Antarktiszon.
Nyitókép: Pixabay

Ilyet még soha nem csináltak a nyugat-antarktiszi jégpajzsban

Az eddigi legnagyobb mélységbe sikerült tudósoknak lefúrniuk a nyugat-antarktiszi jégpajzsban, közvetlen és átfogó képet kapva ezzel arról, hogyan változott a jégréteg a korábbi felmelegedési időszakok során - derült ki a SWAIS2C nemzetközi kutatócsoport szerdán közzétett jelentéséből.

Az 523 méter vastagságú jégtakaró alatt 228 méter mély üledék- és sziklarétegbe fúrtak le több mint 700 kilométerre a legközelebbi antarktiszi kutatóállomásoktól, az új-zélandi Scott, illetve az amerikai McMurdo állomástól. Az új mélységet elérő fúrással kinyert üledékmag a klímakutatók számára kulcsfontosságú információkat rejt a múltbéli éghajlati körülményekről, aminek köszönhetően jobban meg tudják majd határozni, milyen mértékben és milyen gyorsan fog a jégréteg olvadni a légkör jelenlegi felmelegedése miatt.

Az utóbbi évtizedek műholdfelvételei azt mutatják, hogy a hatalmas nyugat-antarktiszi jégpajzs egyre gyorsuló ütemben veszít tömegéből, de azt a tudósok nem látják még bizonyosan, mekkora az a hőmérséklet-emelkedés, amelynek hatására hirtelen elolvadhat a jég. Eddig csak olyan modellekből tudtak kiindulni, amelyek a Déli-óceánban, azaz a jégpajzs mellett, az úszó selfjég, a tengeri jég alatti fúrások eredményein alapultak.

A SWAIS2C csoport által kinyert üledékmag alapján azonban sokkal közelebb juthatnak a kutatók annak felméréséhez, hogy a Ross-selfjég és a nyugat-antarktiszi jégpajzs várhatóan hogyan fog reagálni arra, ha a felmelegedés meghaladja majd a 2 Celsius-fokot. A vizsgálandó üledékben az utóbbi 23 millió évre vonatkozóan rejlenek információk, olyan korszakokról is, amikor a Föld globális átlaghőmérsékletei jelentősen meghaladták az iparosodás előtti periódusnál 2 Celsius-fokkal magasabb értékeket - mondta el Huw Horgan vezető kutató.

A fúrás során kinyert üledékmagban a finom szemcséjű üledéktől kezdve egészen a nagyobb köveket tartalmazó, durvább kavicsrétegekig a legkülönfélébb fajta üledékeket azonosítottak. Tengeri élőlények maradványait és kagylótöredékeket is találtak, ami megerősíti azt az eddigi feltételezést, hogy a területen korábban óceán volt, vagyis a Ross-selfjég korábban részben vagy teljes egészében eltűnt. Azt azonban még nem tudni biztosan, hogy ez melyik korszakban következett be.

A SWAIS2C csoportot 29 tudós, talajfúró szakember, mérnök és sarkkutató alkotja. A kitűzött feladat komoly kihívást jelentett, mert egy jégpajzsban ilyen mélységben, illetve ilyen nagy távolságra a kutatóállomásoktól korábban még soha nem végeztek fúrásokat. Az első két kísérlet technikai problémák miatt kudarcot is vallott. A jégpajzs alatti fúrások eddigi legnagyobb mélysége nem haladta meg a 10 métert. A SWAIS2C célja a 200 méter elérése volt, amit még túl is teljesítettek.

Az úttörő projekt megvalósításához Új-Zéland és az Egyesült Államok antarktiszi kutatóprogramja nyújtott logisztikai segítséget a fúrórendszer és a szükséges eszközök szállításában és a kutatók táborának kialakításában. A kinyert üledékmagot a Scott kutatóbázisra szállították, ahonnan hamarosan Új-Zélandra viszik tovább. Ezt követően mintákat küldenek majd szét a SWAIS2C csoportban részt vevő tudósoknak szerte a világon további elemzések elvégzésére.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint mára virradóra az eddigi legnagyobb éjszakai ukrán dróntámadás érte Oroszországot, vasárnap este 8-tól hétfő reggel 8-ig 1336 drónt semmisített meg az orosz légvédelem. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte, hogy délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőttek le. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×