Infostart.hu
eur:
379.14
usd:
322.38
bux:
0
2026. február 20. péntek Aladár, Álmos
Az afrikai sertéspestis (ASP) felismerését gyakorolja elejtett vaddisznón egy lengyel állatorvos a fertőzés megjelenésére felkészítő hatósági továbbképzésen Dalewo település közelében 2019. november 19-én. Az ASP a házi sertések és vaddisznók lázat okozó, testszerte vérzésekkel járó vírusos betegsége, amely váladékok vagy vér útján, valamint ragályfogó tárgyakkal érintkezve és húsipari élelmiszerhulladék etetésével is terjed.
Nyitókép: MTI/PAP/Marcin Bielecki

Halálos vírus terjed a közelünkben

Csehországban ismét megjelent az Aujeszky-betegség a vaddisznók körében. A fertőzés az emberre nem veszélyes, a kutyák és más emlősök számára azonban szinte mindig halálos kimenetelű.

A betegség előfordulását hosszú évek után újra figyelemmel kíséri a Cseh Állategészségügyi Hatóság. Az idei év eleje óta csaknem hatszáz elejtett vaddisznót vizsgáltak meg, és az esetek 28 százalékában mutatták ki a vírust. Ez az arány nagyjából megfelel a korábbi évek eredményeinek. Egy 2017-es felmérés például 21 százalékos fertőzöttséget mutatott ki, míg 2011 és 2013 között a vaddisznók körülbelül egyharmada volt érintett.

Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amelyre számos állatfaj – például szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska – fogékony, azonban elsősorban a sertéseket érinti. A vírus emberre nem veszélyes. A szakemberek szerint a legnagyobb veszély a kutyákat fenyegeti, különösen a vadászkutyákat, amelyek közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a fertőzött vaddisznókkal. Ugyanakkor az erdei séták során is fennállhat a kockázat, főként olyan területeken, ahol vaddisznók élnek.

„A fertőzés veszélye elsősorban hajtóvadászatok idején áll fenn, vagy akkor, ha a kutya nyers húst fogyaszt” – mondta az idnes hírportálnak Petr Vorlíček, az állategészségügyi hatóság szóvivője. Hozzátette: 2022-ben egy kutya pusztulását is ezzel a fertőzéssel hozták összefüggésbe.

Az Aujeszky-betegség az embereket és a főemlősöket nem fertőzi meg, szinte minden más emlősfaj számára azonban halálos lehet. A betegség egyik jellegzetes tünete az erős, kínzó viszketés. A vírus ráadásul viszonylag ellenálló: a húsban akár hét hónapig is életképes maradhat, különösen alacsony hőmérsékleten. Ez főként a téli időszakban jelent kockázatot a szabadon mozgó vagy felügyelet nélkül kóborló kutyák számára.

A cseh hatóságok egyelőre nem terveznek rendkívüli intézkedéseket. A cél elsősorban a betegség terjedésének nyomon követése. A cseh haszonállat-telepeken egyelőre még nem ütötte fel a fejét a betegség. A vadon élő állatok esetében azonban a fertőzés teljes felszámolása jóval nehezebb.

A fertőzési gócok elsősorban az ország keleti és délkeleti részén jelentek meg. A legsúlyosabb helyzet jelenleg az délmorva régióban található Osina térségében, ahol az év eleje óta hat esetet regisztráltak. Az Olomouci kerületben és a Morva-sziléziai kerületben szintén több fertőzést azonosítottak, míg az ország más részein elszórtan egy-két eset fordult elő.

A cseh szakemberek hangsúlyozzák: nincs ok pánikra, de az óvatosság indokolt. A kutyatartóknak azt javasolják, hogy az erdei séták során tartsák pórázon kedvencüket, és ne engedjék, hogy nyers húshoz vagy vadállatok teteméhez férjen. Ez jelentősen csökkentheti a fertőzés kockázatát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.20. péntek, 18:00
Nagy Attila
a Nemzeti Választási Iroda elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×