Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
325
bux:
145330.02
2026. november 2. hétfő Achilles
Future Combat Air System  – FCAS ( Jövő Harci Repülő Rendszere)
Nyitókép: Wikipédia

A németek nem bírták tovább, annyi lehet a nagy európai vadászgép-fejlesztésnek

Nem először érkezett hír arról, hogy inog az eredeti elképzelés szerint a jövőt jelentő vadászgép kifejlesztésének (FCAS) a terve, amiről Németország és Franciaország még 2017-ben állapodott meg. A legfrissebb értesülések szerint Németország „robbantott”, arra hivatkozva, hogy a két ország igényeit nehéz összeegyeztetni.

Német részről első ízben a legmagasabb szinten kérdőjelezték meg a projektet. Több tekintélyes hírportál idézte Friedrich Merz kancellárt, aki egy podcastban hangsúlyozta, hogy a két ország eltérően ítéli meg a 100 milliárd eurós projekttel szemben támasztott követelményeket.

Emmanuel Macron francia államfő 2017-ben az akkori német kancellárral, Angela Merkellel szentesítette a tervet. A projekt szerint a Future Combat Air System (FCAS) keretében Franciaország és Németország, illetve Spanyolország közösen dolgozik egy új katonai repülőgép kifejlesztésén, amely az Eurofighter Typhoon típust váltaná le 2040-től.

Már az elmúlt évben több hír érkezett arról, hogy a döntéshozói jogkörre törekvő francia Dassault Aviation, illetve német részről az Airbus nem tudnak megegyezni a munkamegosztásról. Korábbi sajtóértesülések szerint Berlin már megkezdte annak keresését, hogy ki válthatná le Franciaországot a programban, és az esélyesek között Svédországot és az Egyesült Királyságot említették.

Szakértők szerint ennek oka az, hogy eltérőek az igények az új rendszerrel szemben. A francia légierő ugyanis mindenekelőtt olyan vadászgépekre számít, amelyek többek között képesek repülőgép-hordozókra leszállni vagy nukleáris fegyvereket szállítani. A német légierőnek ezzel szemben gyors vadászgépekre van szüksége.

Az idézett podcastban a német kancellár az eltérő igényekkel kapcsolatban rendkívül komoly problémáról beszélt.

Merz szerint Franciaország csakis az igényeihez igazított repülőgépet akar kifejleszteni, Németországnak azonban nem erre van szüksége.

A FCAS jövőjével kapcsolatban nyilatkozott a német kormány szóvivője is. Stefan Kornelius szerint a beríni forgatókönyv nem az, hogy felbontsák a partnerséget, ellenkezőleg annak fenntartása a cél. Jelenleg tárgyalások folynak erről.

Az érvényben lévő megállapodás szerint Franciaország, Németország és Spanyolország egyaránt egyharmaddal járulna hozzá a FCAS kifejlesztéséhez. Az érintett vállalatok között azonban vita van a felelősségről és a vezetői igényekről. Ez az oka annak, hogy Franciaország és Németország hónapok óta halogatja a projekt jövőjével kapcsolatos elhatározást.

Németország most a francia döntésre vár azzal kapcsolatban, hogy milyen jövőt képzel az együttműködésben. Párizs ezt a hónap végére ígérte – jelentette ki a szóvivő.

A német portálok ugyanakkor idézték a francia elnököt, aki hangsúlyozta, hogy Franciaország továbbra is elkötelezett a projekt sikere mellett.

Emmanuel Macron szerint érthetetlen lenne, ha a fennálló nézetkülönbségeket nem lennének képesek leküzdeni. Ennek kapcsán Európa stratégiai fontosságára utalt.

A projektben résztvevő országok katonai igényei nem változtak. Ez pedig kezdettől fogva magában foglalta a francia nukleáris elrettentést is – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Fontos felújításokra, átalakításokra nem lehet használni a Wekerle Pluszt – szakértő segít eligazodni

Fontos felújításokra, átalakításokra nem lehet használni a Wekerle Pluszt – szakértő segít eligazodni

Az energiahatékonyság javítása nemcsak a rezsiköltségeket csökkentheti, hanem az ingatlanok értékét is növelheti. Az októberben elindult Wekerle+ program a lakásvásárlást és a korszerűsítést is támogatja, így azoknak is segítséget nyújthat, akik energiafaló, felújításra szoruló otthont vásárolnának. Milyen lehetőségeket kínál a program, és milyen feltételekkel lehet igénybe venni a támogatást? Erről kérdezte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét az InfoRádió.

Szovjetunió, puhatestűzés – Magyar Péter napirend előtti viszonválasza

A kormányfő kifogásolta, hogy az elmúlt 20 évben miért nem ment át a parlamenten az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A Mi Hazánk vezetője szerinte belehazudik az emberek szemébe, a 2027-es költségvetésről viszont újra részletesebben beszélt.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Néhány ország vagyonokat keres az amerikai–kínai rivalizáláson

Néhány ország vagyonokat keres az amerikai–kínai rivalizáláson

Akár tetszik, akár nem, sok szegény ország sorsa a természeti erőforrásaitól függ. Mivel iparuk kevésbé fejlett és szolgáltatószektoruk kisebb, mint a gazdag államoké, a föld alatti kincsek döntően befolyásolhatják gazdasági kilátásaikat. Az olaj és az ércek iránti növekvő globális kereslet ösztönözheti a növekedést, vonzhatja a beruházásokat és betömheti a költségvetési lyukakat. A szegényebb országok pénzügyminiszterei közül sokan nosztalgiával emlékeznek vissza a legutóbbi nyersanyag-szuperciklusra, amikor a felemelkedő Kína kielégíthetetlen kereslete felhajtotta a fémek és a fosszilis tüzelőanyagok árát. Az olajeladásoknak is köszönhető, hogy Angola GDP-je 2002 és 2008 között csaknem megduplázódott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×