Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.2
bux:
126663.78
2026. január 26. hétfő Paula, Vanda
Donald Trump amerikai elnök a Palm Beach-i rezidenciáján, Mar-a-Lagóban tartott sajtóértekezletén 2026. január 3-án. Hajnalban Trump bejelentette, hogy amerikai katonák elfogták és repülõgéppel az Egyesült Államokba szállították Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Elemző: az üzenet az, hogy Amerika az amerikaiaké

A venezuelai beavatkozással az Egyesült Államok azt üzente a világnak, hogy Donald Trump elnök komolyan gondolja a Monroe-elvet, azt, hogy Amerika az amerikaiaké – mondta a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Horváth József úgy fogalmazott, az amerikai titkosszolgálatok és különleges egységek "lézervágásos" műveletet hajtottak végre Venezuelában, amelynek kemény üzenete az volt, hogy nem fogják tolerálni azt, hogy Közép- és Dél-Amerikában más nagyhatalmak próbáljanak területeket foglalni.

A felvetéshez, hogy Oroszország és Kína bevásárolta magát a venezuelai olajiparba, megjegyezte: egy éve még orosz flottalátogatás is volt Venezuelában. Ehhez képest az akció után az oroszok egy visszafogott kommünikét adtak ki, úgy tűnik, mintha az amerikai és az orosz diplomácia megállapodást kötött volna; mintha az oroszok ezt a területet elengedték volna, nyilván más régióban, Ukrajna vonatkozásában kapnak gesztust - mondta.

Kitért arra, hogy az európai országok reakciói alapján az amerikaiak az európai hatalmak és az Európai Unió vezetőit nem tájékoztatták a venezuelai beavatkozásról. Az óvatos nyilatkozatok, amelyeket az európai vezetők tettek, miszerint Maduro venezuelai elnök diktátor volt, de az ENSZ alapokmányát figyelembe kell venni, és békés megoldásokat kell keresni, azt mutatják, hogy tanácstalanság van az európai vezetők körében - tette hozzá.

Kiemelte, a Trump elnök beiktatása óta Európa és az Egyesült Államok új vezetése között meglévő törésvonal tovább mélyül. Úgy tűnik, mintha Nyugat-Európa szembe menne az amerikaiakkal, és nem venné tudomásul az elmúlt 15-20 év katonai, biztonságpolitikai és gazdasági realitásait - közölte.

A biztonságpolitikai szakértő kifejtette, az átalakuló világban a nagy nemzetközi szervezetek, így az ENSZ szerepe át- vagy leértékelődött. Az Egyesült Államok már több ENSZ-szervezetből kilépett, illetve a megvonta finanszírozásukat. Úgy vélte, ebben a bizonytalan, átalakuló világban az ENSZ nem tudja már betölteni azt a szerepét, amelyet a hidegháborúban sikeresen tett.

Azt mondta, a venezuelai beavatkozással az oroszok nagyobb mozgásteret kaptak Ukrajnában, a béketárgyalásokon az orosz feltételeket nagyobb mértékben fogadhatják el. Példaként említette Donbasz kérdését, amelyben az Egyesült Államok próbál nyomást gyakorolni Zelenszkij elnökre azért, hogy adják át harc nélkül, fogadják el azt, hogy az oroszok jelentős véráldozatokkal, de elfoglalják a területet.

Beszélt arról, hogy a venezuelai akcióval az amerikaiak üzentek Iránnak is, azt, hogy adott esetben képesek és hajlandóak ott is beavatkozni.

Horváth József a Vlagyimir Putyin rezidenciájának támadásáról szóló hírekre reagálva azt mondta, több variáció van arra, hogy kiknek állhatott érdekében a művelet végrehajtása. Ha ez a kérdés nem tisztázódik, az a béketárgyalásokat jelentősen akadályozni fogja - jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Gyulay Zsolt: felejthetetlen hangulat lesz a téli olimpián, bízhatunk magyar pontszerzésekben

Gyulay Zsolt: felejthetetlen hangulat lesz a téli olimpián, bízhatunk magyar pontszerzésekben

A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a Sándor-palotában tartott eskütétel után az InfoRádióban azt mondta, a 15 magyar résztvevő közül az Eb-bronzérmes Pavlova Maria, Sviatchenko Alexei műkorcsolyázó párosnak és a rövid pályás gyorskorcsolyázóinknak van a legnagyobb esélyük arra, hogy pontszerző helyen végezzenek a február 6-án kezdődő milánói-cortinai játékokon.

Kovács Erik: a mi éghajlatváltozásunkban lesz egy újabb éghajlatváltozás

Grönland extrém módon olvad, a nyári hőmérsékletben 8-10 Celsius-fokos anomáliák vannak. A 2040-es években már tízből egy esztendőben jégmentessé válik nyaranta a sarki terület – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács Erik, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×