Infostart.hu
eur:
367.44
usd:
329.36
bux:
143513.74
2026. október 27. kedd Szabina
Donald Trump amerikai elnök a Palm Beach-i rezidenciáján, Mar-a-Lagóban tartott sajtóértekezletén 2026. január 3-án. Hajnalban Trump bejelentette, hogy amerikai katonák elfogták és repülõgéppel az Egyesült Államokba szállították Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Elemző: az üzenet az, hogy Amerika az amerikaiaké

A venezuelai beavatkozással az Egyesült Államok azt üzente a világnak, hogy Donald Trump elnök komolyan gondolja a Monroe-elvet, azt, hogy Amerika az amerikaiaké – mondta a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Horváth József úgy fogalmazott, az amerikai titkosszolgálatok és különleges egységek "lézervágásos" műveletet hajtottak végre Venezuelában, amelynek kemény üzenete az volt, hogy nem fogják tolerálni azt, hogy Közép- és Dél-Amerikában más nagyhatalmak próbáljanak területeket foglalni.

A felvetéshez, hogy Oroszország és Kína bevásárolta magát a venezuelai olajiparba, megjegyezte: egy éve még orosz flottalátogatás is volt Venezuelában. Ehhez képest az akció után az oroszok egy visszafogott kommünikét adtak ki, úgy tűnik, mintha az amerikai és az orosz diplomácia megállapodást kötött volna; mintha az oroszok ezt a területet elengedték volna, nyilván más régióban, Ukrajna vonatkozásában kapnak gesztust - mondta.

Kitért arra, hogy az európai országok reakciói alapján az amerikaiak az európai hatalmak és az Európai Unió vezetőit nem tájékoztatták a venezuelai beavatkozásról. Az óvatos nyilatkozatok, amelyeket az európai vezetők tettek, miszerint Maduro venezuelai elnök diktátor volt, de az ENSZ alapokmányát figyelembe kell venni, és békés megoldásokat kell keresni, azt mutatják, hogy tanácstalanság van az európai vezetők körében - tette hozzá.

Kiemelte, a Trump elnök beiktatása óta Európa és az Egyesült Államok új vezetése között meglévő törésvonal tovább mélyül. Úgy tűnik, mintha Nyugat-Európa szembe menne az amerikaiakkal, és nem venné tudomásul az elmúlt 15-20 év katonai, biztonságpolitikai és gazdasági realitásait - közölte.

A biztonságpolitikai szakértő kifejtette, az átalakuló világban a nagy nemzetközi szervezetek, így az ENSZ szerepe át- vagy leértékelődött. Az Egyesült Államok már több ENSZ-szervezetből kilépett, illetve a megvonta finanszírozásukat. Úgy vélte, ebben a bizonytalan, átalakuló világban az ENSZ nem tudja már betölteni azt a szerepét, amelyet a hidegháborúban sikeresen tett.

Azt mondta, a venezuelai beavatkozással az oroszok nagyobb mozgásteret kaptak Ukrajnában, a béketárgyalásokon az orosz feltételeket nagyobb mértékben fogadhatják el. Példaként említette Donbasz kérdését, amelyben az Egyesült Államok próbál nyomást gyakorolni Zelenszkij elnökre azért, hogy adják át harc nélkül, fogadják el azt, hogy az oroszok jelentős véráldozatokkal, de elfoglalják a területet.

Beszélt arról, hogy a venezuelai akcióval az amerikaiak üzentek Iránnak is, azt, hogy adott esetben képesek és hajlandóak ott is beavatkozni.

Horváth József a Vlagyimir Putyin rezidenciájának támadásáról szóló hírekre reagálva azt mondta, több variáció van arra, hogy kiknek állhatott érdekében a művelet végrehajtása. Ha ez a kérdés nem tisztázódik, az a béketárgyalásokat jelentősen akadályozni fogja - jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Tibor Dávid a Wekerle Plusz programról: egy háztartás számára 22,5 millió forint elég nagy összeg

Tibor Dávid a Wekerle Plusz programról: egy háztartás számára 22,5 millió forint elég nagy összeg

A Magyar Péter miniszterelnök által bejelentett Wekerle Plusz Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel az ország összes településén elérhető lesz a tervek szerint, és sem gyermekre, sem házastársra vonatkozó feltételt nem kötöttek hozzá. A felvehető hitelösszeg 15 millió forint fix 3 százalékos kamattal, ezen kívül 30-tól akár 50 százalékig terjedő, legfeljebb 7,5 millió forint állami támogatást adnak hozzá. A program részleteiről és a hozzá fűzött reményekről Tibor Dávidot, az ÉVOSZ alelnökét kérdezte az InfoRádió.

Nagy Dávid: valószínűleg nem a választásokon fog eldőlni, milyen kormány alakulhat Izraelben

Október 27-én újra választásokat tartanak Izraelben. A választópolgárok először járulnak az urnákhoz az 2023. október 7-i események és az azt követő háborús időszak után. A közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb ellenzéki kihívó erő, Gadi Eisenkot pártja és a jelenleg kormányzó Benjámin Netanjahu vezette kormánypárt fej-fej mellett halad. Az izraeli választások tétjéről és kimeneteléről Nagy Dávidot, az Oeconomus biztonságpolitikai elemzőjét kérdezte az InfoRádió.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.27. kedd, 18:00
Farkas András
nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója
Mire számíthatunk a tőzsdéken?

Mire számíthatunk a tőzsdéken?

Továbbra is az AI-hoz köthető befektetések és az iráni háború okozta nehéz energiapiaci helyzet van a piacok fókuszában. Tegnap újabb lendületet kaptak a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények, miután az Anthropic benyújtotta a Nasdaqra történő tőzsdei bevezetéshez szükséges dokumentumokat. A vállalat piacra lépése 2026 újabb jelentős technológiai tőzsdei bevezetése lehet a SpaceX júniusi, hatalmas érdeklődéssel övezett debütálását követően. Ami a mai napot illeti, a tengerentúlon beindul az adatdömping: jön a tartós fogyasztási cikkek rendelésállománya, a fogyasztói bizalom és a magánszektor friss foglalkoztatásának friss adata is. Az előzetes adatok alapján felemás nyitás jöhet Európa tőzsdéin.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×