Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
Magasra nőtt bambuszok egy ázsiai erdőben.
Nyitókép: Unsplash

A szénszálnál is jobb, természetes anyagból készülnek a legújabb kínai drónok

A fejlesztők száznál is több tesztet végeztek el azzal az új drónnal, aminek egy része bambusz-alapú kompozit anyagból készült, és ami leválthatja a karbonszálas technológiát.

A kínai Beihang Egyetem kutatói nemrég Tiencsinben tesztelték azt a drónt, amelynek szárnyai bambusz alapú kompozit anyagból készültek. A csapat azt állítja, hogy a pilóta nélküli légi jármű több mint 20 százalékkal könnyebb, mint a hasonló szénszálas modellek, és több mint 20 százalékkal alacsonyabb a szerkezeti költsége – írja az Interesting Engineering beszámolója nyomán a hvg.hu.

A szerkezet szárnyfesztávolsága 2,5 méter és körülbelül 7 kilogrammot nyom. Képes függőlegesen felszállni, valamint elérheti a 100 kilométer per órás sebességet is, a felszállást követően pedig egy órán keresztül képes a levegőben maradni.

A kutatók szerint a bambusz-alapú technológia felválthatja a szénszálas anyagok használatát a drónok gyártásánál, mert bár előbbi nagy szilárdságú, előállítása magas energiafogyasztást igényel, és nehezen bomlik le.

A bambusz-alapú kompozit körülbelül negyedannyiba kerül, mint a szénszálas anyag, így az árkülönbség lehetővé teszi, hogy egy drón teljes szerkezeti költsége több mint 20 százalékkal csökkenjen.

Csin Taocsun projektvezető szerint a fejlesztéshez alapos tesztelésre és rengeteg finomításra volt szükség, a drónokhoz használt új anyagoknak ugyanis nem csupán szigorú mechanikai követelményeknek kell megfelelniük, hanem számos technikai kihívást is le kell küzdeniük. Ilyen például a formázhatóság és a környezeti alkalmazkodóképesség. Elmondása szerint már több mint 100 tesztet elvégzett a fejlesztőcsapat annak érdekében, hogy bizonyossá váljon: a drón megfelelően működik az újfajta felépítéssel is.

A jövőben Kína a mezőgazdaságban, a logisztikában és a környezetvédelemben alkalmazott drónoknál is használhatja a technológiát. A kutatók pedig már azt vizsgálják, miként lehetne a megoldást felhasználni a műholdak vagy az űrhajók építésében.

Az Enterprising China egy rövid videót is közzétett X-oldalán a bambusz drón tesztrepüléséről:

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.

Az Európai Unió megirigyelte a magyar extraprofitadót

Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei közös levélben kérték az Európai Bizottságot, hogy vessen ki különadót az energiacégek váratlan többletnyereségére. A tárcavezetők szerint az iráni háború miatt megugró üzemanyagárakból származó profitból a vállalatoknak is részt kell vállalniuk a lakossági terhek enyhítése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Hetven éve megjósolta a híres gondolkodó, mi vár ránk – Most a saját bőrünkön tapasztaljuk a kegyetlen valóságot

Hetven éve megjósolta a híres gondolkodó, mi vár ránk – Most a saját bőrünkön tapasztaljuk a kegyetlen valóságot

Minél fejlettebb technológiákra épül a gazdaság, annál világosabban látszik, hogy a kényelem mögött nem függetlenség, hanem újfajta kiszolgáltatottság halmozódik fel. Ezt a fordulatot írta le már az 1950-es években Jacques Ellul francia filozófus, aki szerint a technikai fejlődés nem egyszerűen megoldja a problémáinkat, hanem úgy szervezi át az életünket, hogy közben egyre több láthatatlan függőséget termel. Az energiapiac, a nyersanyag-ellátás és a mesterséges intelligencia körüli mai feszültségek pedig egyre inkább azt mutatják, hogy nem mi használjuk a rendszert, hanem a rendszer szabja meg, meddig tart a mozgásterünk. Ellul jóslatából viszont még mindig tanulhatunk valami újat a világunkról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×