Infostart.hu
eur:
372.71
usd:
339.98
bux:
140211.49
2026. november 20. péntek Jolán
Gavdosz, Görögország egyik legdélebbi pontja, a Líbiából érkező migránsok fontos úticélja.
Nyitókép: Google Maps

Új kihívással állnak szemben az európai országok az illegális migrációban

Uniós szövetség alakul a visszatérési központok létesítésére – írja friss tanulmányában a Migrációkutató Intézet. Dócza Edith Krisztina, az intézet vezető elemzője beszélt a részletekről az InfoRádióban.

A visszatérési központokkal kapcsolatos kezdeményezés már a tárgyalási hajrában van, Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia, illetve Görögország ült össze annak érdekében, hogy ilyen központokat hozzanak létre. Mint Dócza Edith Krisztina az InfoRádióban elmondta, azt még nem tudni, pontosan mely országokban hoznák létre ezeket a létesítményeket, de valószínűsíthető, hogy Európán kívül, és többnyire inkább afrikai országokban indulhatnak meg ezek a kezdeményezések.

A központok célja az lesz, hogy elhelyezzék azokat a menedékkérőket, akiket a tagországokból kiutasítottak. Többségükben olyanokról lenne szó, akiket a származási országuk nem hajlandó valamilyen oknál fogva visszafogadni, például azért, mert a származási ország és a szóban forgó uniós tagország között nincs erre irányuló megállapodás.

A kezdeményezés illeszkedik a júniusban hatályba lépő uniós migrációs paktumba is, amely lehetővé is teszi azt, hogy a tagországok a blokkon kívül működtessenek befogadóközpontokat. Ezek létrejöhetnek

  • tagállami megállapodások révén, mint ahogy azt most is láthatjuk a görög példából kiindulva
  • kétoldalú megállapodások alapján, például olasz-albán mintára.

Mint az elemző elmondta, korábban Olaszország Tunéziával és Líbiával is kötni akart ilyen egyezséget, de ezek a próbálkozások kudarcba fulladtak. Ennek kapcsán megjegyezte: valamit a kezdeményező európai országnak is adnia kell az elszállásolásért cserébe.

A létesítményeket a kezdeményező uniós ország működtetné, ő finanszírozná, biztosítaná a személyzetet, de ennek részletei nem kiforrottak még. A befogadó (afrikai) ország kapna ezen kívül fejlesztési támogatást vagy más pénzügyi segítséget, így érvényesül a közös érdek.

Az ukrajnai háború árnyékában a migrációról kevesebb szó esik, de ez nem is véletlen – az elemző is megerősítette, hogy csökkennek a migrációs számok, Görögországon is kisebb a nyomás már.

„Tavaly több mint 48 ezer migránst regisztráltak a görög területeken, ez 21 százalékos csökkenést jelent az előző évihez képest,

amikor közel 61 ezer menedékkérőt regisztráltak. A nyomás persze nem szűnt meg, csak némileg csökkent. Inkább azt látni, hogy nem Törökország felől érkeznek a görög szárazföldi szigetekre, hanem a szigeteken jelenik meg a nyomás, Krétán, Gavdoszon. Utóbbi Görögország egyik legdélebbi pontja, ahol a migrációs számok is emelkednek, Líbiából, Szudánból, Bangladesből érkeznek oda” – részletezte Dócza Edith Krisztina.

Líbia szerepére külön kitért: az ország 2015 óta már főként tranzitországként működik, innen Gavdoszra és Krétára a tavalyi évben 20 ezren érkeztek, hiába próbál a líbiai parti őrség mindent megtenni ez ellen.

Görögországban egyébként

évente 40-50 ezer bevándorló nyújt be menedékkérelmet, az elutasítási arány 50 százalék környékén mozog

– az elemző szerint ugyanakkor sokkal nagyobb problémát jelent az, hogy ha még meg is kapja az a 20-25 ezer migráns az elutasítási határozatot, csak kevesen jutnak tényleg a kiutasítás sorsára.

Míg 10 évvel ezelőtt a tömeges érkezés okozta a kihívásokat a tagországoknak, most már inkább azt látni, hogy a jogszerűtlenül Európában maradt migránsok azok, akikkel nem igazán tudnak mit kezdeni a kormányok; ezeket a problémákat hivatottak orvosolni a migrációs paktum egyes pontjai.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

A GLP-1-gyógyszerek abbahagyása után nagyjából kétszer olyan gyakran regisztráltak nem halálos infarktust, nem halálos stroke-ot vagy bármilyen okból bekövetkező halált, mint a kezelés alatt – a három kimenetelt együtt vizsgálva. Erre jutott egy több mint 80 ezer, 2-es típusú cukorbeteg olaszországi adatait elemző nemzetközi kutatás. A halálozásban több mint négyszeres különbséget mértek, de a szerzők szerint ezt önmagában a gyógyszerelhagyás valószínűleg nem magyarázza: az abbahagyás a betegek romló egészségi állapotát is jelezheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×