Infostart.hu
eur:
379.44
usd:
321.26
bux:
130785.28
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Az olasz Leonardo hadiipari vállalat egy olyan integrált, mesterséges intelligenciát használó védelmi rendszert fejlesztett ki, amely a hiperszonikus fegyverektől a drónrajokig és a kibertámadásokig számos fenyegetés elhárítására alkalmas.
Nyitókép: X / Leonardo

Szintet lépett az új európai szuperfegyver

Végrehajtották az első sikeres rakétalövészetet az olasz Leonardo hadiipari vállalat Michelangelo Dome elnevezésű rakétavédelmi rendszerével.

A fejlesztés következő lépcsőjét az jelentette, hogy a francia-olasz SAMP/T NG rakétaelhárító rendszerbe beillesztették a Leonardo legújabb felderítő és tűzvezető radarját. A próbalövészeten a Kronos Grand Mobile lokátor a korábbiaknál jóval nagyobb távolságból érzékelte és követte a céltárgyat, majd a villámgyors azonosítást követően pontosan rávezetett egy Aster rakétát.

Az olasz hadiipari vállalat Michelangelo Dome elnevezésű komplexumának lelke egy olyan rendkívül nagy teljesítményű számítógéphálózat, amely akár több száz terabájtnyi adatot is képes pillanatok alatt feldolgozni. Kiválogatja belőlük a valódi fenyegetéseket és azok ellen elhárító tüzet vezet. A cég új fejlesztésű lokátora ehhez nyújt komoly támogatást.

A Leonardo cég Kronos Grand Mobile High Power radarja, új szintre emelte az európai rakétaelhárítást. Kép: Leonardo
A Leonardo cég Kronos Grand Mobile High Power radarja, új szintre emelte az európai rakétaelhárítást. Kép: Leonardo

A C-sávú, többfunkciós, aktív elektronikus letapogató rendszer egyaránt alkalmas repülőgépek, drónok és rakéták észlelésére, illetve a megsemmisítésükre indított rakéták irányítására. A hatótávolsága kereső üzemmódban módban körülbelül 250-300 kilométer, és nagyjából 30 kilométer magasságig hatékony. Legalább 500 célpontot képes követni, és ezek közül egyszerre 30-ra tud rakétákat vezetni.

A légvédelmi feladatok mellett a tüzérség számára is nagyon hasznos lehet, mivel pontosan meg tudja határozni a közeledő lövedékek kilövési helyét. A Kronos Grand Mobile berendezéseit, a tápegységekkel együtt egy 20 lábas konténerbe építették, amit teherautóval lehet szállítani. A rendszer működtetését csak két operátor végzi. Kevesebb mint 15 perc alatt üzembe helyezhető és akár távolról is vezérelhető.

Az új radart első körben a már említett francia-olasz SAMP/T NG Système Sol-Air Moyenne Portée / Terrestre Nouvelle Génération) nagy hatótávolságú légvédelmi komplexumhoz integrálták. Ez a korábbi változattal szemben már több mint 150 km hatótávolságú és képes harctéri ballisztikus rakéták elfogására is. A rendszer elemei egymástól akár 10 kilométeres távolságra széttelepíthetőek, jelentősen növelve ezzel az oltalmazott terület nagyságát. Az SAMP/T első éles bevetése 2023-ban, Ukrajnában volt.

Mivel lényegében az amerikai MIM-104 Patriot megfelelője, ezért az orosz fenyegetés miatt fegyverkező európai országokban élénk érdeklődés mutatkozik iránta.

A legtöbb modern légvédelmi rendszerhez hasonlóan a SAMP/T NG is három fő elemből áll: egy tűzvezető központból, egy radarból (ez lehet az új olasz lokátor), valamint rakétaindítókból. Utóbbiakból legfeljebb hat darab illeszthető egy vezérlőközponthoz, amelyek egyenként 8 rakétát hordozhatnak. Tehát egy SAMP/T üteg egyidejűleg 48 indításra kész rakéta felett rendelkezhet. A komplexum valamennyi elemét teherautókra telepítették, így könnyen mozgathatóak.

A Michelangelo Dome különlegessége, hogy olyan nyílt architektúrájú számítástechnikai rendszert alkalmaz, ami lehetővé teszi a különböző légvédelmi eszközök összekapcsolását egyetlen hálózatba. Sőt, a földi telepítésű radarok mellett a felderítő műholdak, valamint még sok más érzékelő adatait is képes feldolgozni. Ebben mesterséges intelligencia által támogatott elemzőprogramok segítik.

A végső cél egy olyan integrált védelmi hálózat létrehozása, amely a világűrből, a légkörből, a földfelszínről vagy a tenger felől érkező bármilyen támadást időben észlel, és dönt arról, hogyan lehet a leghatékonyabban szembeszállni ezzel. A fenyegetés lehet egy, vagy több rakéta, de rajokban támadó drónok is. Fontos újítás, hogy a korábbi „egy érzékelő - egy fegyver” koncepcióval szakítva, elhárító eszközök egész sokaságát lehetne kapcsolni a felderítő és tűzelosztó központhoz. Ez választaná ki, hogy a támadó eszköz megsemmisítésére a hálózat melyik eleme lenne a legmegfelelőbb.

A Leonardo nem titkolt szándéka, hogy a Michelangelo Dome majd összefogja az európai ország jelenleg széttagolt légvédelmi rendszereit, hozzájárulva ezzel a European Sky Shield Initiative (ESSI) kezdeményezés megvalósulásához. Magyarország, alapító tagként, 2022-ben csatlakozott a Németország által vezetett programhoz, amely a közös európai légoltalom létrehozását célozza. Az olasz elképzelés abban különbözik a többi, hasonló védelmi hálózattól, hogy a Michelangelo Dome másoknál több területet lefedő, mesterséges intelligenciával támogatott keretrendszer lenne, amely polgári és katonai eszközöket egyaránt magában foglalna.

Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×