Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
331.96
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Mark Rutte NATO-fõtitkár a Friedrich Merz német kancellárral a berlini kancellári hivatalban folytatott megbeszélése utáni sajtóértekezleten 2025. december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Szijjártó Péter szerint a NATO-főtitkár pálfordulása egyértelmű jel

Mark Rutte szerint „mi vagyunk Oroszország következő célpontja”. Erre válaszul háborús feszültség szításával vádolta Szijjártó Péter a főtitkárt.

A NATO-tagországoknak fokozniuk kell a védelmi erőfeszítéseiket, hogy megelőzzenek egy Oroszország által indított háborút, amely „olyan mérvű lehet, mint amilyet nagyapáink és dédapáink voltak kénytelenek elviselni” – hangoztatta Mark Rutte NATO-főtitkár csütörtökön Berlinben Friedrich Merz német kancellárral tartott találkozóján. „Mi vagyunk Oroszország következő célpontja” – vélekedett.

Úgy vélte, a katonai szövetségben „túl sokan nem érzik” Oroszország fenyegetésének sürgető voltát Európában. Nekik szerinte gyorsan fokozniuk kell a védelmi kiadásokat és a katonai célú termelést, hogy megakadályozzanak egy olyan háborút, amelyhez foghatót csak a korábbi nemzedékek tapasztaltak meg.

Mint mondta, már amikor tavaly a NATO főtitkára lett, figyelmeztetett, hogy az Ukrajnában történtek a szövetséges országokban is megeshetnek, és háborús gondolkodásmódra kell átállni. Idén nagy döntéseket hoztak a NATO megerősítése érdekében a hágai csúcstalálkozón:

  • a szövetségesek megállapodtak abban, hogy 2035-ig évente a GDP 5 százalékát fordítják védelemre,
  • megegyeztek abban, hogy növelik a hadiipari termelést a szövetség egészében,
  • és abban is, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát. (...)

„A NATO-szövetségesek védelmi kiadásainak és termelésének gyorsan növekednie kell, fegyveres erőinknek rendelkezniük kell mindennel, ami a biztonságunkhoz szükséges, és Ukrajnának is rendelkeznie kell mindennel, ami a védelméhez szükséges, mégpedig most. Kormányainknak, parlamentjeinknek és polgárainknak együtt kell működniük ebben. Hogy továbbra is meg tudjuk védeni a békét, a szabadságot és a jólétet, nyitott társadalmainkat, szabad választásainkat és a szabad sajtót” – jelentette ki Rutte, aki Vlagyimir Putyin orosz elnököt birodalomépítéssel vádolta.

„A konfliktus a kapunknál van. Oroszország visszahozta a háborút Európába. És nekünk fel kell készülnünk olyan mérvű háborúra, mint amilyet nagyapáink és dédapáink voltak kénytelenek elviselni” – hangoztatta.

Rutte szerint Oroszország öt éven belül kész lehet katonai erőt alkalmazni a NATO-val szemben.

Közös sajtótájékoztatójukon Merz az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia közzététele nyomán abszolút priortásnak nevezte a NATO európai oszlopának erősítését.

„Fontosabb, mint valaha, most ezt az Európát a nyomás alatt is összetartani, és elejét venni annak, hogy semmi és senki se oszthassa meg. Olyan egyesült, erős Európára van szükségünk, mint még soha” – jelentette ki Merz.

Minderre pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagált, a Facebookon közölve: a NATO-főtitkár friss nyilatkozata egyértelmű jele annak, hogy Brüsszelben mindenki csatasorba állt Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseivel szemben, ezért

a magyar kormány felszólítja Mark Ruttét, hogy fejezze be a háborús feszültség szítását.

A tárcavezető azt írta, hogy „ha valakinek esetleg még mindig kétségei voltak afelől, hogy tényleg mindenkinek elment-e a józan esze Brüsszelben, akkor a NATO-főtitkár tegnapi berlini beszéde után végleg meggyőződhetett róla”.

„Mark Rutte meredek dolgokat mondott: 'mi' vagyunk az oroszok következő célpontjai, akik öt éven belül készen állhatnak a NATO megtámadására, meg hogy Ukrajna biztonsága a mi biztonságunk” – idézte fel. Szerinte „a NATO-főtitkár eddig nem mondott ilyen vadakat, pálfordulása viszont egyértelmű jele annak, hogy Brüsszelben mindenki csatasorba állt Donald Trump béketörekvéseivel szemben. A NATO-főtitkár ezen nyilatkozatával gyakorlatilag hátba szúrta a béketárgyalásokat” – hangsúlyozta.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×