Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Mentőalakulatok dolgoznak egy orosz rakétacsapásban találatot kapott lakóépületnél Kijevben 2025. június 23-án, miután reggelre virradóan az orosz hadsereg 16 rakétát és több mint 350 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen. Az ukrán fővárosban legkevesebb hatan meghaltak, tizenkilencen megsebesültek. Kijev és Csernyihiv megyében is vannak áldozatok, hat helyszínen célba találtak a csapásmérő eszközök, huszonöt esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Párizs, London és Berlin új, csatlakozó béketervet nyújtott be Donald Trump javaslatához

Javaslatot nyújtott be az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország a nemrégiben közzétett 28 pontos amerikai béketervéhez kapcsolódóan.

A három európai nagyhatalom az amerikaiak és Donald Trump 28 pontos ukrajnai béketervéhez kapcsolódóan tesz javaslatot, amely egyebek mellett módosítja a kijevi fegyveres erők létszámára vonatkozó korlátozást, valamint javasolja, hogy Ukrajna az Észak-atlanti Szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkében foglaltakhoz hasonló biztonsági garanciát kapjon az Egyesült Államoktól – derült ki a Reuters hírügynökség által vasárnap megtekintett dokumentumból.

A hírügynökség szerint az Ukrajna és nyugati szövetségesei által az amerikai béketervről Genfben, vasárnap megkezdett tárgyalásra készült dokumentum az amerikai javaslatot veszi alapul szintén 28 pontban.

Miket javasol a dokumentumban London, Párizs és Berlin?

  • Hogy Ukrajna hadseregének létszámát békeidőben 800 ezer főre korlátozzák, szemben az amerikai tervben javasolt 600 ezer fővel.
  • Ukrajnát teljes mértékben újjáépítenék és pénzügyileg kártalanítanák, többek között az európai bankokban tárolt orosz vagyoni eszközökön keresztül, amelyek mindaddig befagyasztva maradnak, amíg Oroszország nem téríti meg Ukrajnának az okozott károkat.
  • A területcserékről szóló tárgyalások figyelembe vennék a frontvonalak állását, szemben azzal az amerikai javaslattal, mely előre meghatározná, hogy bizonyos területeket „de facto orosznak” kell elismerni.
  • Ukrajna vállalná, hogy nem kísérli meg katonai eszközökkel visszaszerezni az Oroszország által megszállt területeit. Oroszország pedig elfogadná, hogy nem terjeszkedik túl a megállapodásban rögzített határokon. A biztonsági garanciák nem lennének érvényesek, ha ezt a kötelezettséget megszegik.
  • A szöveg szerint Oroszország és Ukrajna, valamint a NATO között teljes és átfogó megnemtámadási megállapodás jönne létre. Rögzítik, hogy Oroszország nem támadja meg szomszédait, a NATO pedig nem terjeszkedik tovább. Ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, egy erőteljes, összehangolt katonai válaszlépés mellett minden globális szankciót visszaállítanának, a megszerzett területek elismerését, valamint a megállapodásból származó összes egyéb előnyt visszavonnák. A NATO ugyanakkor beleegyezne, hogy békeidőben nem állomásoztat állandó jelleggel csapatokat Ukrajnában, de vadászgépei Lengyelországban állomásoznának.
  • A békemegállapodás aláírása után párbeszéd indulna Oroszország és a NATO között a biztonsági aggályok megvitatására.
  • Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása a katonai szövetség tagjainak konszenzusos döntésétől függne.
  • A szöveg rögzíti, hogy Ukrajna jogosult az európai uniós tagságra
  • Az Egyesült Államok partnerséget kötne Ukrajnával az ország gázinfrastruktúrájának – beleértve a csővezeték- és tárolólétesítményeit is – közös helyreállítására, fejlesztésére, korszerűsítésére és üzemeltetésére.
  • Az infrastruktúra-fejlesztésre, valamint az ásványi és természeti erőforrások kitermelése és annak felgyorsítására a Világbank finanszírozási csomagot dolgozna ki.
  • Oroszországot fokozatosan visszaintegrálnák a globális gazdaságba, illetve lehetővé tennék visszatérését a G8-országcsoporthoz.
  • Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodnának a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és ellenőrzéséről szóló szerződések meghosszabbításában.
  • Ukrajna beleegyezne abba, hogy nem törekszik nukleáris fegyverek birtoklására.
  • A zaporozsjei atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelete alatt újraindítanák, és a megtermelt energiát Oroszország és Ukrajna között méltányosan, 50-50 százalékos arányban osztanák meg.
  • Ukrajna elfogadná az EU vallási toleranciára és a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó szabályait.
  • Oroszország nem akadályozná Ukrajnát a Dnyeper folyó kereskedelmi célú használatában, és megállapodásokat kötnének a gabonaszállítmányok Fekete-tengeren történő szabad mozgásáról.
  • Rögzítik, hogy minden civil fogvatartottat és túszt visszaszállítanak hazájukba, beleértve a gyermekeket is, és családegyesítési programot indítanak.
  • A dokumentum szerint Ukrajna a békemegállapodás aláírása után a lehető leghamarabb választásokat tart.
  • A megállapodás jogilag kötelező érvényű lenne minden fél számára, megsértése büntetésekkel járna.
  • Miután a szembenálló felek elfogadják a megállapodást, és visszavonulnak a megállapodás végrehajtásának megkezdéséhez szükséges állásokba, a tűzszünet azonnal hatályba lépne.
  • Végezetül az USA, Ukrajna, Oroszország és az európaiak részvételével közös biztonsági munkacsoport jönne létre a békemegállapodás összes rendelkezésének előmozdítása és érvényesítése érdekében.
Címlapról ajánljuk
Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×