Infostart.hu
eur:
373.43
usd:
340.44
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Russia Ukraine Conflict Concept - Russian and Ukrainian Flags overlaying close up Tank track wheels symbolising military hardware, call to action and readiness to fight
Nyitókép: Getty Images / Craig Hastings

Talán mégis elfogadható Donald Trump béketerve - gondolja Bendarzsevszkij Anton

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója Facebook posztjában - a legfrissebb részletek ismeretében - azt fejtegeti: miért gondolhatja Washington, hogy Kijev mégis elfogadná a legújabb rendezési tervet.

„Bár tegnap még azt gondoltam, hogy főleg az ukrán szuverenitást korlátozó feltételek miatt (orosz nyelv, vallás kérdése, stb.) jelenlegi formájában ez nem elfogadható Kijev számára, ugyanakkor az Axios által publikált tervezetben sem az orosz nyelv államivá tétele, sem az orosz egyház megerősítése nem szerepelt" - írja közösségi oldalán a posztszovjet térség szakértője.

Bendarzsevszkij Anton azt is elárulta, hogy a béketerv bizonyos, kritikusnak ítélt pontjait Washington valószínűleg csak jelképesnek gondolja. Ezért a Donald Trump nevével fémjelzett tervezet - legalábbis a legutóbb kiszivárgott részletek alapján -

mégis csak elfogadható lehet Kijev számára.

A szakértő szerint a legfontosabb előrelépés az Ukrajnának adott biztonsági garanciák ügyében történt.

„A korábbi ötletek nagyjából addig jutottak, hogy a háború után Ukrajnában majd békefenntartókat kell elhelyezni, akik önmagukban jelenthetnek garanciákat egy újabb orosz támadással szemben. Csakhogy konkrét felajánlást csupán Nagy-Britanniától érkezett, más európai országok legfeljebb elvi szinten beszéltek róla (a németek még elvi szinten is kizárták a német katonák odaküldését), így viszont sok értelme mindennek nem volt" - írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója Facebook-posztjában.

Az új tervben már az szerepel, hogy az Egyesült Államok és az ebben továbbá résztvevő európai partnerek, a NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciákat adnának. Vagyis, ha Ukrajnát támadás éri, akkor ezt úgy kezelik, mintha az egész transzatlanti közösség ellen irányulna, és többek között katonai erővel válaszolnának rá a nyugati hatalmak. Ezt a biztosítékot viszont csak 10 évre kapná Ukrajna, utána pedig meghosszabbítható lehetne a szerződés.

Ki fizet kinek?

A másik nagy változás, a jóvátétel kérdése - hangsúlyozza Bendarzsevszkij Anton. Ilyet eddig csak a legyőzött államokkal fizettettek, de Ukrajna nem lenne képes felülkerekedni Oroszországon. Kijev ellenben ragaszkodik ahhoz, hogy Moszkva legalább valamennyit térítsen meg az általa okozott háborús károkból. Az amerikai javaslat értelmében Oroszország 10 éven át fizetne bérleti díjat a Donbaszért, amit egyébként megtarthat. Vagyis már nincs szó jóvátételről, így az oroszok nem érezhetik legyőzöttnek magukat, miközben az ukránok megkapják amit akartak.

A befagyasztott orosz forrásokból (összesen kb. 300 milliárd dollár) Oroszország 100 milliárdot beadna Ukrajna helyreállítására.

Ez sem jóvátétel, hanem „helyreállítás” lenne.

Hasonlóan lényeges változás, hogy az oroszok már nem négy ukrán megyét követelnének, hanem csupán a Luhanszk és Donyeck régiók által alkotott Donbaszt tartanák meg. „Viszont a terület egy része innentől kezdve demilitarizált övezetté válik, Oroszország vállalja, hogy nem állomásoztat ott fegyveres erőket” - emelte ki a szakértő az amerikai béketervből.

Ezzel párhuzamosan Kijev lemondana a NATO tagságról, ellenben az EU tagság, mint perspektíva, belekerülne a szerződésbe. Mi több, már a csatlakozás idejére is hozzáférést kapnának az ukránok az európai piachoz.

Lényeges kérdés Európa legnagyobb nukleáris létesítményének, a Zaporizzsjai atomerőműnek a jövője is. A washingtoni elképzelés alapján a felügyeletet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség látná el és a termelt áram felét Ukrajna, a másik felét az orosz ellenőrzés alatt maradó területek kapnák.

Ukrán haderő

Korábban úgy lehetett tudni, hogy 400 ezres haderőt tarthatna csak Kijev, ám most már ez 600 ezresre módosult. Bár ez még mindig kevesebb mint a jelenlegi létszám, de békeidőben nincs is szükség háborús méretű hadseregre. A térség szakértője emlékeztet rá, hogy a konfliktus kitörése előtt az ukránok mindössze 200-250 ezer katonát tartottak fegyverben. Vagyis a béketerv alapján az eredetihez képest mégis háromszorosára nőne az ukrán fegyveres erők létszáma.

Ez mindenképpen Kijevnek kedvez, hiszen a Kreml 80 ezer főben maximálná a szomszéd ország haderejét.

Eddig az ukránok számára talán a legkevésbé elfogadhatónak az tűnt, hogy az orosz nyelvet hivatalossá kellene tenniük és meg kellene erősíteniük a moszkvai irányítás alatt álló, ortodox egyház jogait. E két passzusnak viszont már nyoma sincs a legújabb változatban - hívja fel a figyelmet Bendarzsevszkij Anton. Ezek helyett az szerepel: „Ukrajna bevezeti az EU szabályait a vallási toleranciáról és a nyelvi kisebbségek védelméről”. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójának erről az a véleménye, hogy ez a kárpátaljai magyarság szempontjából is előrelépés lehetne.

Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Vérengzés a Wall Streeten is, szabadesésben a tech szektor

Vérengzés a Wall Streeten is, szabadesésben a tech szektor

Masszív eladási hullámot láthattunk napközben a világ tőzsdéin. A tegnapi amerikai kereskedésben már csúnya lefordulás volt, az esés aztán átragadt az ázsiai, majd az európai részvénypiacokra is. Eredetileg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak nyomták lefelé az árfolyamokat, a technológiai szektor, a chipgyártók, az adatközpont üzemeltetők és a mesterséges intelligencia fejlesztő cégek, valamint a szoftvercégek mentek az élen az esésben, de most már sokkal szélesebb lejtmenetről beszélhetünk. A hangulatot az Anthropic csütörtöki történelmi részvénykibocsátása sem tudta érdemben javítani. Az európai részvénypiacok 2 százaléknál nagyobb esésben is jártak, a rossz hangulat pedig az eddig felülteljesítő magyar tőzsdét is lehúzta, főként a Mol és az OTP papírjait büntették. Az amerikai tőzsdéken a pénteki nyitásban kezdetben megnyugvás látszott, a Dow index pluszba is került és Európában is mérséklődtek a mínuszok, ez azonban nem tartott sokáig. Közben ma már nagyot esett az Anthropic, közel a jegyzésáron be lehet szállni ma a sztoriba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×