A terv részletei, amelyeket először az Axios politikai hírportál szerzett meg, majd a német Bild lap foglalt össze pontról pontra, súlyos területi és katonai engedményeket követelnek Ukrajnától, ugyanakkor átfogó biztonsági és gazdasági garanciákat is kínálnak - írja a nemzetközi sajtó alapján az index.hu.
A Fehér Ház a tervezet kapcsán arra igyekszik nyomást gyakorolni Ukrajnára, hogy fontolja meg a megállapodás aláírását. Bár a terv számos olyan javaslatot tartalmaz, amelyeket Kijev korábban elutasított, Zelenszkij elnök ezúttal nem zárkózott el a párbeszédtől, és konstruktív munkára késznek mutatkozott.
Az amerikaiak azzal érvelnek, ha most nem fogadják ezt el, akkor még súlyosabb területi veszteségei lehetnek Kijevnek.
Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjújában kiemelte, hogy a javaslat napvilágra kerülése a budapesti békecsúcshoz vezető út "rendkívül fontos lépése", és a következő hetek döntőek lesznek a hivatalos reakciók megszületése szempontjából.
A 28 pontos béketerv
- Megerősítik Ukrajna szuverenitását.
- Oroszország, Ukrajna és Európa átfogó megnemtámadási egyezményt köt; az elmúlt 30 év minden feszültsége rendezettnek tekintendő.
- Oroszország kötelezettséget vállal arra, hogy nem támad meg szomszédos országokat; cserébe nem bővül a NATO.
- Oroszország és a NATO az USA közvetítésével párbeszédet folytat minden biztonsági kérdés tisztázására és a feszültség csökkentésére.
- Ukrajna biztonsági garanciákat kap.
- Az ukrán fegyveres erők létszáma 600 000 katonára korlátozódik. (Megjegyzés: Jelenleg mintegy 800-850 ezer fős a hadsereg.)
- Ukrajna az alkotmányban rögzíti, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz; a NATO ebbe beletörődik, és nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában.
- Európai harci repülőgépeket telepít Lengyelországba.
- Az USA biztonsági garanciát ad, és ezért kárpótlást kap. Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, ez érvényét veszti; orosz támadás esetén pedig határozott, koordinált katonai válaszcsapás következik, és visszavonják az Oroszországnak biztosított előnyöket (pl. szankciók feloldását).
- Ukrajna csatlakozhat az EU-hoz. Rövid távú preferenciális hozzáférést kap az európai piachoz.
- Globális újjáépítési program indul, amely egyebek mellett magában foglalja egy Ukrajna Fejlesztési Alap létrehozását.
- Oroszország teljes mértékben reintegrálódik a világgazdaságba, beleértve az összes szankció feloldását, és meghívást kap, hogy visszatérhessen a G8-ba.
- A befagyasztott pénzeszközök felhasználása a következőképp alakul: 100 milliárd dollárt fordítanak az USA által vezetett ukrajnai projektekre; a nyereség 50 százaléka pedig az USA-t illeti. Európa további 100 milliárd dollárt fizet.
- Egy amerikai–orosz munkacsoport felügyeli minden biztonsági rendelkezés betartását.
- Oroszország törvénybe iktatja meg nem támadási politikáját Európával és Ukrajnával szemben.
- Az USA és Oroszország meghosszabbítja az atomfegyver-ellenőrzési megállapodásokat.
- Ukrajna kötelezettséget vállal arra, hogy nem lesz atomhatalom.
- A zaporizzsjai atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelete alatt üzemeltetik; az áramot 50:50 arányban osztják meg Oroszország és Ukrajna között.
- Mindkét ország oktatási programokat valósít meg, amelyek „elősegítik a megértést, a kulturális toleranciát és a nemzetiszocialista ideológiák elutasítását”.
- A Krímet, Luhanszkot és Donyecket de facto orosz régióként ismerik el a nemzetközi partnerek (Ukrajna nem kénytelen elismerni). Herszon és Zaporizzsja frontvonalait befagyasztják, de Oroszország lemond a további területekről. Ukrajna kivonul az általa ellenőrzött donyecki területről, amelyet demilitarizálnak.
- Mindkét fél kötelezettséget vállal arra, hogy a területi rendezéseket nem változtatja meg erőszakkal.
- Oroszország engedélyezi Ukrajnának a Dnyeper kereskedelmi használatát; megállapodások születnek a gabonaszállítmányok szabad szállításáról a Fekete-tengeren keresztül.
- Egy humanitárius bizottság foglalkozik az olyan kérdésekkel, mint a fogolycserék és a holttestek átadása. Minden civil foglyot, beleértve a gyermekeket is, szabadon kell engedni.
- Ukrajna 100 napon belül országgyűlési választásokat tart.
- A konfliktusban részt vevő felek teljes amnesztiát kapnak; minden jövőbeni igényt kizárnak.
- A megállapodás jogilag kötelező.
- A végrehajtást egy Trump által vezetett békebizottság felügyeli. Szabálysértés esetén szankciók lépnek életbe.
- Azonnali tűzszünet lép életbe.
A terv, amelyet a Trump-adminisztráció megbízottja, Steve Witkoff fogalmazott meg Marco Rubio amerikai külügyminiszter közreműködésével, egyes kritikusok szerint erősen Oroszország felé billen.
Ukrán reakciók
Bár ukrán hivatalos személyek megerősítették a terv átvételét és készségüket a tárgyalásra, egyes kijevi tisztviselők abszurdnak és elfogadhatatlannak minősítették a javaslatot, mivel az gyakorlatilag a szuverenitás feladását jelentené. Az elnök azonban ennél sokkal óvatosabb. Volodimir Zelenszkij éjszakai videóüzenetében megerősítette:
„Ukrajnának békére van szüksége, és Ukrajna mindent megtesz, hogy senki a világon ne mondhassa, hogy mi akadályozzuk meg a diplomáciát.”
Hozzátette, hogy Kijev nem tesz „elhamarkodott” nyilatkozatokat.
Moszkva sejtelmes
Moszkva hivatalosan nem erősítette meg a 28 pontos tervezet létezését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tagadta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt tájékoztatták volna a tervezet részleteiről, és azt is, hogy formális tárgyalások zajlanának a tervről.
Az amerikai sajtóban (Axios) megjelent információk szerint azonban a tervet részben orosz hivatalos személyek is alakították – nevezetesen Kirill Dmitrijev, Putyin szövetségese – Steve Witkoff amerikai különmegbízottal együtt, ami azt sugallja, hogy a terv pontjai „nagyon kényelmesek lennének Putyin számára”.
Amerika szerint elfogadható
Egy magas rangú amerikai tisztviselő elismerte, hogy a terv súlyos engedményeket kér Ukrajnától, de azzal érvelt, hogy a háborút most kell lezárni, mert enélkül Ukrajna még több területet veszíthet.
A Fehér Ház ugyanakkor "jó tervnek" nevezte a javaslatot, amely mindkét fél számára elfogadható lehet.
A nemzetközi sajtó kiemeli, hogy a tervezet időzítése egybeesik az ukrán vezetés körüli korrupciós botrányokkal, ami az elemzők szerint lehetőséget teremt Washington számára, hogy a béketárgyalások felé tolja Kijevet.





