Hans Joosten holland biológus szerint a mocsaraknak, lápoknak nem csak a globális felmelegedés visszaszorításában lehetne óriási szerepük, de ha Európa ezekkel lenne körülvéve, az egy esetleges orosz katonai támadástól is megvédhetné a kontinenst. A Financial Times honlapján megjelent cikkében a professzor azzal érvel, hogy egy nehéz páncélos járművekkel felszerelt inváziós hadseregnek szinte lehetetlen lenne behatolnia Északkelet-Németország mocsaras területére, a Kieshofer Moorra, mert a láp egyből megállítaná a támadókat.

Demkó Attila az InfoRádióban azt mondta, bármilyen fejlett technológia is áll a hadseregek rendelkezésére, a fizikai vagy természeti akadályok a XXI. században is ugyanolyan problémákat okozhatnak, mint a korábbi évtizedekben vagy évszázadokban. Példaként megemlítette a nagy folyókat, hegyeket, mocsarakat, amelyek nagyon megnehezíthetik egy támadó hadsereg dolgát.

A biztonságpolitikai szakértő is kiemelte, hogy egy előrenyomuló fegyveres erőnek talán az jelenti a legnehezebb feladatot, ha mocsaras vidékkel találja szemben magát. Megfogalmazása szerint ennél csak az lenne nehezebb, ha egy haderőnek az Alpok 4-5 ezer méter magas hegyein kellene átkelnie. Mint mondta,

főleg a lánctalpas, 40-60 tonnás harci járművek számára nagyon nehéz terep a lápos, mocsaras terület, mert nagyon könnyen elsüllyedhetnek.

Az NKE John Lukacs Intézet programvezetője szerint nyilvánvaló módon nem lehet egész Európát mocsárral körülvenni, de a Baltikumban „lehet értelme ennek a megoldásnak”, mert ott eleve nagy erdők vannak, és mocsarakat, folyókat, tavakat felduzzasztva létre lehetne hozni védelmi vonalakat. Ennek azonban például Magyarország környékén vagy a közép-kelet-európai régióban „nincs nagy realitása”.

Az orosz–ukrán háborúban is megfigyelhető volt bizonyos időszakokban, hogy a sár akár hatékony védekezési eszköz is lehet az ukránok szemszögéből, hiszen megakadályozta az oroszokat abban, hogy tovább haladjanak. Demkó Attila szerint

ha 2022 februárjában, az orosz invázió megindításakor hidegebb idő lett volna és nem lett volna annyira sáros a terep Kijevtől északra, akkor elképzelhető, hogy másképp alakultak volna az események.

Azt gondolja, az oroszok támadásban akár sikeresebbek is lehettek volna annak idején, ha kedvezőbbek az időjárási körülmények és a terepviszonyok, „de ezt már sohasem fogjuk megtudni”. Azt viszont határozottan kijelentette, hogy a terep, a talaj minősége és az időjárás jelentősen befolyásolja a hadműveleteket, és ez mindig így volt a történelem során. Napjainkban például nagy viharban a drónok sem irányíthatók, nagy sárban pedig nem lehet támadni az ellenséget harckocsikkal.