Infostart.hu
eur:
355.76
usd:
308.3
bux:
133710.4
2026. június 8. hétfő Medárd
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2025. január 22-én. Az uniós törvényhozás január 20. és 23. között ülésezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

A jövő elektromos: Ursula von der Leyen nemet mondott a német autógyártóknak

A Münchenben zajló Nemzetközi Autószalon még inkább ráirányította a figyelmet az autóipar jövőjére. Noha a kiállítók az elektromos meghajtású autók újabb modelljeivel „villogtak”, körükben is erősödtek a belső égésű motorok tervezett tilalmának ellenzői. Az Európai Bizottság elnöke értesülések szerint megingathatatlan a menetrendet illetően.

A Handelsblatt tekintélyes üzleti, gazdasági napilap arról tudósított, hogy az autóipar sürgősen a tiltás enyhítését kívánja szorgalmazni. Az újság szerint már pénteken rendkívüli találkozót tartanak Brüsszelben a bizottság és az autógyártók-, illetve beszállítók magas rangú képviselői. A lap birtokába került egy stratégiai dokumentum, amely alapjában azt rögzíti, hogy az Európai Bizottság, mindenekelőtt az elnök, Ursula von der Leyen ragaszkodni kíván a belső égésű motorok 2035-tól elhatározott fokozatos kivezetéséhez. A indok mindenekelőtt a klímasemlegesség elérése, erre egyébként a bizottsági elnök az unió helyzetét értékelő eheti beszédében is utalt.

A pénteki csúcs meghívottai között vannak a legtekintélyesebb német autógyártók képviselői is. Értesülések szerint az elektromos meghajtású autók melletti elkötelezettség ellenére is arra kívánják felszólítani a bizottsági elnököt, hogy enyhítse a belső égésű motorok fokozatos kivonásával kapcsolatos korlátozásokat. Az EU tilalmi határozatának fő eleme ugyanis, hogy 2035-tól már nem lehet új belső égésű motorral felszerelt autókat nyilvántartásba venni.

A Handelsblatt ennek kapcsán a Volkswagen vezérigazgatóját, Oliver Blumét idézte, aki hangsúlyozta, hogy az elektromobilitás a jövő élenjáró technológiája, Európa azonban a rögzített dátummal saját dolgát nehezíti meg. Hasonló érveket fogalmazott meg Ola Källenius, a Mercedes vezetője is, egyben nagyobb nyitottságot sürgetett a technológia iránt.

Az újság emlékeztetett arra, hogy, hogy müncheni autószalon megnyitóján Friedrich Merz kancellár is azt emelte ki, hogy Európának elvben ragaszkodnia kell az e-mobilitáshoz, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nagyobb rugalmasságra van szükség a szabályozásban.

A kiszivárgott dokumentum szerint a bizottság elnök kitart a belső égésű motorok fokozatos kivonása mellett. Az autógyártók által sürgetett engedményekkel kapcsolatban álláspontja az, hogy a technológiai semlegesség elvének tiszteletben tartásával kell előkészíteni a felülvizsgálatot 2035-re.

„Nem számít, mi történik, a jövő elektromos”

– fogalmazott az idézet szerint a bizottság elnöke, akire ugyanakkor saját soraiból is nagy nyomás nehezedik.

„A belső égésű motorok betiltása munkahelyeket veszélyeztet, és egész iparágakat gyengít Európa-szerte, a tervezet tilalmat ezért hatályon kívül kell helyezni” – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője a Handelsblattnak a hét elején adott interjújában.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Észak-Korea azt akarja üzenni, hogy minden rendben a kínai kapcsolatával

Salát Gergely: Észak-Korea azt akarja üzenni, hogy minden rendben a kínai kapcsolatával

Kétnapos hivatalos látogatásra érkezett hétfőn Phenjanba Hszi Csin-ping kínai elnök, akit az észak-koreai főváros repülőterén Kim Dzsongün észak-koreai vezető és felesége fogadott. Az észak-koreai vezetés a külvilág, főként Oroszország felé akarta mutatni, hogy milyen jó a kapcsolata a kínai vezetéssel – mondta Salát Gergely sinológus az InfoRádióban.

Döntések az Országgyűlésben: megszavazták a képviselők a fizetésük csökkentését

Tisztségviselőket és tagokat választottak négy vizsgálóbizottság élére hétfőn az Országgyűlésben. A parlament egyhangúlag, az ellenzék szavazataival is döntött az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak, juttatások, támogatás, valamint az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó költségvetési források jelentős csökkentéséről. Magyar Péter többször is utalt rá napirend előtti felszólalásában, hogy az előző ciklusban képviselőnként 7 milliós keretből gazdálkodtak. Most a tényleges képviselői jövedelmek 10-35 százalék között csökkennek, az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kevesebbe kerül majd.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Az eladási hullám után életjeleket mutatnak a tőzsdék

Az eladási hullám után életjeleket mutatnak a tőzsdék

Eladási hullám söpört végig a technológiai szektorban, a befektetők profitot realizáltak a nagyot ralizó papírokon, a Nasdaq múlt pénteken közel 5 százalékos mínuszban zárt. A hangulatot az is befolyásolja, hogy Iránban továbbra sem látszik érdemi előrelépés a béketárgyalásokban, ráadásul hétvégén Irán és Izraelt egymást lőtte - a hírek hatására emelkedik az olajár. Az európai tőzsdék többsége hétfőn még mérsékelten esett, az amerikai piacokon viszont már fordulat látszik, kezdenek magukhoz térni a vezető amerikai részvényindexek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×