Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Friedrich Merz német kancellár (b) Emmanuel Macron francia elnököt fogadja a külügyminisztérium berlini vendégházában, a Borsig-villában 2025. július 23-án.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Németország nem annyira tettre kész, ha az ukrajnai békefenntartásról van szó

Az orosz agressziós háború kitörése óta Németország az Egyesül Államok után a legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. Két dolgot azonban hosszabb ideje elutasított, mégpedig Taurus típusú cirkálórakéták küldését, valamint békefenntartók állomásoztatását egy remélt békemegállapodás után.

Az úgynevezett tettrekészek koalíciója Franciaországgal és Nagy-Britanniával az élen csütörtökön a párizsi egyeztetés során állt ki amellett, hogy békefenntartókat küldjenek Ukrajnába egy tűzszüneti, illetve békemegállapodás biztosítására. A portálok szerint az elmúlt hetekben az ostromlott ország támogatásának szervezésében oroszlánrészt vállalt Friedrich Merz kancellár az égető belpolitikai és gazdasági viták miatt személyesen nem volt jelent, de a békefenntartói részvétellel kapcsolatos fenntartásait videón keresztül tolmácsolta.

Emmanuel Macron francia elnök – mint arról az Infostart is beszámolt – a konzultációk után azt közölte, hogy a jelenlegi helyzet szerint huszonhat ország lenne hajlandó békefenntartókat küldeni Ukrajnába. A listát nem sorolta fel, utalt ugyanakkor arra, hogy ezek az országok szárazföldi, légi vagy tengeri jelenlétükkel segítenének garantálni a fegyvernyugvást, míg további országok „jelenleg még fontolgatják ezt”. Értesülések szerint összesen 35 ország állam-, illetve kormányfője jelezte közvetett „tettrekészségét”, többségük a kancellárhoz hasonlóan nem személyesen.

Bár Friedrich Merz állásfoglalásáról nem közöltek részleteket, német beszámolók szerint a kancellár megerősítette, hogy országa számára az első számú prioritás az ukrán fegyveres erők további, az önvédelemhez szükséges katonai támogatása.

A párizsi egyeztetés utáni német álláspontot az ARD közszolgálati médium beszámolója szerint a kormányszóvivő, Stefan Korneelius szinte szó szerint ismételte meg. A Merz vezette kormány csak egy tűzszünet, illetve lehetséges békemegállapodás megkötése után kíván dönteni minden másról. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy a kormány támogatja az Oroszország elkeni szankciók szigorítását. „Ha az orosz fél továbbra is időt nyer, Európa fokozni fogja a szankciós nyomást, hogy növelje a diplomáciai megoldás esélyeit” – mondta Kornelius.

A jelenlegi helyzetben Berlin elutasítja a Bundeswehr katonáinak esetleges bevetését, ugyanakkor támogatja Ukrajna légvédelmének megerősítését, továbbá támogatást nyújt fegyverrendszerek kiépítéséhez, továbbá ukrán katonák kiképzéshez. A ZDF-nek nyilatkozva mindezt vasárnap a kancellár is hangsúlyozta. Merz visszautasította a német békefenntartók ukrajnai telepítésével kapcsolatos találgatásokat. „Jelen helyzetben senki sem beszél szárazföldi csapatokról Ukrajnában” – mondta. A nyugati szövetségesek biztonsági garanciákról tárgyalnak egy esetleges fegyverszünet esetére. „Az első számú prioritás az ukrán hadsereg támogatása, hogy tartósan meg tudja védeni az országot” – húzta alá. Sok más kérdés akkor válik relevánssá, ha megegyezés születik Oroszországgal. Az Egyesült Államokat mindenképpen be kell vonni a rendezésbe – hangsúlyozta nem először a német kancellár.

Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Farkas András nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz képest még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően.

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.
Dróntámadás-rekord Moszkva ellen, meghátrált Kijev az olajfinomítók ügyében – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Dróntámadás-rekord Moszkva ellen, meghátrált Kijev az olajfinomítók ügyében – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Az amerikai külügyminisztérium pénteken jóváhagyta 500 Patriot PAC-3 elfogórakéta eladását Ukrajnának, mintegy 2,1 milliárd dollár értékben – a NATO-szövetségesek azonban borúlátóak azzal kapcsolatban, hogy a rakéták a jövő heti amerikai félidős választások előtt meg is érkeznek-e. A Wall Street Journal szerint Trump hetek óta tartó nyomása célt ért: Kijev felfüggesztette az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, miközben október 30. hajnalán az év egyik legnagyobb dróncsapása érte Moszkvát. Szergej Lavrov az atlantai G20-csúcson kijelentette, hogy nincs előrelépés az amerikai-orosz viszonyban, Moszkva álláspontja pedig változatlan. A Herszon megyei Oleskiben kitart a humanitárius tűzszünet, a kimenekített lakosokat szállító konvojok már útban vannak Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×