Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Friedrich Merz német kancellár (b) Emmanuel Macron francia elnököt fogadja a külügyminisztérium berlini vendégházában, a Borsig-villában 2025. július 23-án.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Németország nem annyira tettre kész, ha az ukrajnai békefenntartásról van szó

Az orosz agressziós háború kitörése óta Németország az Egyesül Államok után a legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. Két dolgot azonban hosszabb ideje elutasított, mégpedig Taurus típusú cirkálórakéták küldését, valamint békefenntartók állomásoztatását egy remélt békemegállapodás után.

Az úgynevezett tettrekészek koalíciója Franciaországgal és Nagy-Britanniával az élen csütörtökön a párizsi egyeztetés során állt ki amellett, hogy békefenntartókat küldjenek Ukrajnába egy tűzszüneti, illetve békemegállapodás biztosítására. A portálok szerint az elmúlt hetekben az ostromlott ország támogatásának szervezésében oroszlánrészt vállalt Friedrich Merz kancellár az égető belpolitikai és gazdasági viták miatt személyesen nem volt jelent, de a békefenntartói részvétellel kapcsolatos fenntartásait videón keresztül tolmácsolta.

Emmanuel Macron francia elnök – mint arról az Infostart is beszámolt – a konzultációk után azt közölte, hogy a jelenlegi helyzet szerint huszonhat ország lenne hajlandó békefenntartókat küldeni Ukrajnába. A listát nem sorolta fel, utalt ugyanakkor arra, hogy ezek az országok szárazföldi, légi vagy tengeri jelenlétükkel segítenének garantálni a fegyvernyugvást, míg további országok „jelenleg még fontolgatják ezt”. Értesülések szerint összesen 35 ország állam-, illetve kormányfője jelezte közvetett „tettrekészségét”, többségük a kancellárhoz hasonlóan nem személyesen.

Bár Friedrich Merz állásfoglalásáról nem közöltek részleteket, német beszámolók szerint a kancellár megerősítette, hogy országa számára az első számú prioritás az ukrán fegyveres erők további, az önvédelemhez szükséges katonai támogatása.

A párizsi egyeztetés utáni német álláspontot az ARD közszolgálati médium beszámolója szerint a kormányszóvivő, Stefan Korneelius szinte szó szerint ismételte meg. A Merz vezette kormány csak egy tűzszünet, illetve lehetséges békemegállapodás megkötése után kíván dönteni minden másról. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy a kormány támogatja az Oroszország elkeni szankciók szigorítását. „Ha az orosz fél továbbra is időt nyer, Európa fokozni fogja a szankciós nyomást, hogy növelje a diplomáciai megoldás esélyeit” – mondta Kornelius.

A jelenlegi helyzetben Berlin elutasítja a Bundeswehr katonáinak esetleges bevetését, ugyanakkor támogatja Ukrajna légvédelmének megerősítését, továbbá támogatást nyújt fegyverrendszerek kiépítéséhez, továbbá ukrán katonák kiképzéshez. A ZDF-nek nyilatkozva mindezt vasárnap a kancellár is hangsúlyozta. Merz visszautasította a német békefenntartók ukrajnai telepítésével kapcsolatos találgatásokat. „Jelen helyzetben senki sem beszél szárazföldi csapatokról Ukrajnában” – mondta. A nyugati szövetségesek biztonsági garanciákról tárgyalnak egy esetleges fegyverszünet esetére. „Az első számú prioritás az ukrán hadsereg támogatása, hogy tartósan meg tudja védeni az országot” – húzta alá. Sok más kérdés akkor válik relevánssá, ha megegyezés születik Oroszországgal. Az Egyesült Államokat mindenképpen be kell vonni a rendezésbe – hangsúlyozta nem először a német kancellár.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 21:40
2025. december 26. 20:15
×
×
×
×