Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Friedrich Merz német kancellár (b) Emmanuel Macron francia elnököt fogadja a külügyminisztérium berlini vendégházában, a Borsig-villában 2025. július 23-án.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Németország nem annyira tettre kész, ha az ukrajnai békefenntartásról van szó

Az orosz agressziós háború kitörése óta Németország az Egyesül Államok után a legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. Két dolgot azonban hosszabb ideje elutasított, mégpedig Taurus típusú cirkálórakéták küldését, valamint békefenntartók állomásoztatását egy remélt békemegállapodás után.

Az úgynevezett tettrekészek koalíciója Franciaországgal és Nagy-Britanniával az élen csütörtökön a párizsi egyeztetés során állt ki amellett, hogy békefenntartókat küldjenek Ukrajnába egy tűzszüneti, illetve békemegállapodás biztosítására. A portálok szerint az elmúlt hetekben az ostromlott ország támogatásának szervezésében oroszlánrészt vállalt Friedrich Merz kancellár az égető belpolitikai és gazdasági viták miatt személyesen nem volt jelent, de a békefenntartói részvétellel kapcsolatos fenntartásait videón keresztül tolmácsolta.

Emmanuel Macron francia elnök – mint arról az Infostart is beszámolt – a konzultációk után azt közölte, hogy a jelenlegi helyzet szerint huszonhat ország lenne hajlandó békefenntartókat küldeni Ukrajnába. A listát nem sorolta fel, utalt ugyanakkor arra, hogy ezek az országok szárazföldi, légi vagy tengeri jelenlétükkel segítenének garantálni a fegyvernyugvást, míg további országok „jelenleg még fontolgatják ezt”. Értesülések szerint összesen 35 ország állam-, illetve kormányfője jelezte közvetett „tettrekészségét”, többségük a kancellárhoz hasonlóan nem személyesen.

Bár Friedrich Merz állásfoglalásáról nem közöltek részleteket, német beszámolók szerint a kancellár megerősítette, hogy országa számára az első számú prioritás az ukrán fegyveres erők további, az önvédelemhez szükséges katonai támogatása.

A párizsi egyeztetés utáni német álláspontot az ARD közszolgálati médium beszámolója szerint a kormányszóvivő, Stefan Korneelius szinte szó szerint ismételte meg. A Merz vezette kormány csak egy tűzszünet, illetve lehetséges békemegállapodás megkötése után kíván dönteni minden másról. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy a kormány támogatja az Oroszország elkeni szankciók szigorítását. „Ha az orosz fél továbbra is időt nyer, Európa fokozni fogja a szankciós nyomást, hogy növelje a diplomáciai megoldás esélyeit” – mondta Kornelius.

A jelenlegi helyzetben Berlin elutasítja a Bundeswehr katonáinak esetleges bevetését, ugyanakkor támogatja Ukrajna légvédelmének megerősítését, továbbá támogatást nyújt fegyverrendszerek kiépítéséhez, továbbá ukrán katonák kiképzéshez. A ZDF-nek nyilatkozva mindezt vasárnap a kancellár is hangsúlyozta. Merz visszautasította a német békefenntartók ukrajnai telepítésével kapcsolatos találgatásokat. „Jelen helyzetben senki sem beszél szárazföldi csapatokról Ukrajnában” – mondta. A nyugati szövetségesek biztonsági garanciákról tárgyalnak egy esetleges fegyverszünet esetére. „Az első számú prioritás az ukrán hadsereg támogatása, hogy tartósan meg tudja védeni az országot” – húzta alá. Sok más kérdés akkor válik relevánssá, ha megegyezés születik Oroszországgal. Az Egyesült Államokat mindenképpen be kell vonni a rendezésbe – hangsúlyozta nem először a német kancellár.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×