Infostart.hu
eur:
383.56
usd:
329.9
bux:
124446.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Pixabay

Egy borzalmas fegyver tilalmát oldják fel a balti államok

Hivatalosan is jelezték a balti államok az ENSZ felé, hogy kilépnek a taposóaknák használatát tiltó Ottawai egyezményből, az erről benyújtott hivatalos nyilatkozat hat hónap múlva lép érvénybe - közölte az észt, a lett és a litván külügyminisztérium péntek este és szombaton.

"Döntésünkkel világos üzenetet küldünk: országaink készen állnak arra, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek területük és szabadságuk védelméért" - áll a három ország közös közleményében.

Az Ottawai egyezmény 1997-ben jött létre, tiltja a különösen embertelen fegyvertípusnak tartott gyalogsági aknák alkalmazását, tárolását, gyártását és forgalmazását. A világon több mint 160 állam írta alá, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok nincs közöttük.

A kilépési szándékot márciusban nyilvánította ki a három balti ország a szomszédos Oroszország jelentette katonai fenyegetésre hivatkozva, és a lépést a parlamentek már jóvá is hagyták.

A kilépés lehetővé teszi az országok számára, hogy újra elkezdjék a taposóaknák felhalmozását. A balti államok mellett Lengyelország és Finnország is hasonló döntést hozott.

A gyalogsági aknákat vagy taposóaknákat úgy tervezték, hogy a talajban elrejtve automatikusan felrobbanjanak, ha valaki a közelükbe kerül vagy rálép. A válogatás nélkül gyilkoló és csonkító taposóaknák a fegyveres konfliktusok után is a földben maradnak, ami tartós veszélyt jelent a civilekre nézve.

Humanitárius segélyszervezetek és számos Nobel-békedíjas bírálta, hogy több ország kilép az Ottawai egyezményből, és António Guterres ENSZ-főtitkár is aggodalmának adott hangot az üggyel kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×