Infostart.hu
eur:
390.83
usd:
337.52
bux:
121145.26
2026. március 3. kedd Kornélia
Most mi következünk jelentésű felirattal ellátott óriásplakát Teheránban 2025. június 14-én. Az előző nap az izraeli légierő sorozatos csapásokat indított Irán nukleáris képességei gyengítésének és nagy hatótávolságú rakétái megsemmisítésének érdekében, és támadás érte a Forradalmi Gárda teheráni főhadiszállását is.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Sárközy Miklós: patthelyzet van Iránban, a káosz és az anarchia felé tart az ország

Véget érhet-e az Iszlám Köztársaság jelenlegi formájában, milyen állapotban van az ellenzék és mit akarhat a lakosság többsége? – erről is beszélt Sárközy Miklós iranista, a Károli Gáspár Református egyetem docense az InfoRádióban.

Péntek óta tart a fegyveres konfliktus Izrael és Irán között. A zsidó állam célzott támadásokkal likvidálta az iráni hadsereg és a Forradalmi Gárda legfontosabb vezetőit, valamint olyan atomtudósokat, akik az ország nukleáris programjának fejlesztésén dolgoztak. Izrael állítása szerint a megelőző csapás azt a célt szolgálta, hogy meggátolják, hogy Irán nukleáris fegyvert tudjon létrehozni, ezért is volt a célpontok között több nukleáris létesítmény is. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azonban ezen túlment, és arra szólította fel az iráni lakosságot, hogy lázadjon fel a saját vezetése ellen.

„Abban ne reménykedjen senki, hogy Iránban most egy nagy ellenzéki párt felkel, ilyen nincsen Bár van egy csomó sértett ember, szervezett ellenzéki mozgalomnak, ellenzéki nagy pártnak nincsen nyoma” – fogalmazott az InfoRádióban Sárközy Miklós. A szakértő meglátása szerint a társadalom fele rendszerellenes, fele pedig a rendszer eltartottja. Azt viszont kiemelte, hogy jelenleg rendkívül képlékeny a helyzet, az iráni állam bizonyos funkciói bomlásnak indultak, és szerinte vannak arra jelek, hogy a rezsim már nem tud mindent kontrollálni.

„Amikor egy államot olyan jellegű katonai agresszió, mint most Iránt, akkor természetszerűleg rogyadozni fognak a funkciók”

– folytatta a Károli Gáspár Református egyetem docense, példaként említve, hogy nem működnek a bankautomaták, nem férnek hozzá az emberek a számláikhoz, sorok alakulnak ki a benzinkutaknál, üzemanyaghiány kezd fellépni, akadozik az internet, bár utóbbi akár az iráni rezsim eszközei is lehet. Megjegyezte, már börtönökből is szabadultak ki rabok, úgyhogy „krízishelyzet van”.

Beszélt arról is, hogy azok az irániak, akik mondjuk részt vettek korábban a Mahsza Amini-tüntetéseken (a kurd származású nő 22 évesen az iráni rendőrségi őrizetben halt meg) vagy más módon felléptek a rezsim ellen, most becsapva érzik magukat, ugyanis egyfelől megmaradt az iráni rendszer elleni ellenszenvük, de egyáltalán nem úgy képzelték, hogy izraeli vagy amerikai katonai invázió törjön be az országba. Tehát számos olyan poszt látható az interneten, amelyben kendő nélküli nők tiltakoznak az amerikai vagy izraeli beavatkozás ellen. „Nagyon faramuci helyzetben vagyunk, az irániak többsége jelen pillanatban a hazáját félti, a nemzetét félti, és azt látja, hogy a mostani rendszer ugyan hanyatlik, de ez olyan áron történik, ami az országot is lerombolja” – mondta Sárközy Miklós.

Az izraeli tervhez, hogy rezsimváltás legyen, nincs helyi vezető, egyedül az utolsó iráni sah, Mohammad Reza Pahlavi fia bukkanhat fel mint lehetséges jelölt. A szakértő hozzátette: a mai iráni rendszer leggyengébb pontja, hogy elöregedett az elitje, és nem képes a valóságot megfelelően érzékelni. Magyarán olyan emberek vannak hatalmon, akik már 1979-es iráni iszlám forradalom idején is érett férfiak voltak, miközben azóta már generációk nőttek fel, akik ki lettek rekesztve a vezetésből. „Egy 1979 körüli narratívát akarnak rájuk erőltetni még mindig. Ez a nagy probléma Iránban” – mondta.

Az iráni rendszer megreformálására az elmúlt 20-25 évben már voltak kísérletek, Mohammad Khatami vagy Hasszán Rohani elnök személyében, akik részben Nyugaton éltek, nyugati kapcsolatokkal rendelkeztek és megpróbáltak egy élhetőbb Iránt létrehozni, de sem belülről, sem pedig a nyugati világtól nem kaptak igazi támogatást – magyarázta az egyetemi docens. Ezért a reformista erők marginalizálódtak, sem az Iránban élő emberek, sem az izraeli–amerikai elitek nem bíznak bennük, és nem is képesek megragadni a hatalmat, ráadásul egy kalap alá vették őket a valóban masszívan Nyugat-ellenes csoportokkal.

Sárközy Miklós szerint jelenleg

patthelyzet van Iránban, ami a káosz és az anarchia felé tart,

ami nagyon nagy baj, mert egy Törökország méretű és potenciálú országról van szó, ahol az állam szétesésével járó járulékos problémák tűnhetnek fel, például hogy emberek tömegei akarják elhagyni hitelen az országot, de a polgárháború veszélye is fennáll, hiszen nem tudni, hogy milyen jövőt képzelnek el az Iránnal foglalkozó nagyhatalmak, pusztán csak arra korlátozódik a befolyásuk, hogy megdöntsék a mostani iráni rendszert. Ez egy nagyon kockázatos és nagyon veszélyes szituáció – emelte ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×