Infostart.hu
eur:
361.23
usd:
308.34
bux:
135935.1
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Friedrich Merz, a februári választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és kancellárjelöltje a védelmi és gazdasági beruházások tervéről tartott vitán, mielőtt a képviselők szavaznak a tervezetről a német parlament, a Bundestag plenáris ülésén Berlinben 2025. március 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Piszkos munka: óriási vihart kavart a német kancellár Iránnal kapcsolatos kijelentése

Izrael elvégzi a piszkos munkát az egész Nyugat számára – mondta Friedrich Merz egy interjúban, amely nagy hullámokat kavart Németországban, de Teheránban is bekérették a német nagykövetet a kancellár szavai miatt.

Meggyengült az iráni rendszer, és kétségessé vált az ország jövője az Iránt ért izraeli csapások nyomán – vélekedett Friedrich Merz német kancellár abban az interjúban, amelyet a Welt TV német hírtelevíziónak adott kedden a kanadai Kananaskisban, ahol részt vett a G7 csoportot alkotó országok vezetőinek találkozóján. „Abból indulok ki, hogy az utóbbi napok támadásai ahhoz vezettek, hogy ez a mullah rezsim nagyon meggyengült, nagy valószínűséggel nem fog tudni visszatérni korábbi erejéhez” – mondta.

A ZDF német közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozva a kancellár azt mondta, hogy meglátása szerint Izrael „elvégzi a piszkos munkát” az egész Nyugat számára. „Csak azt mondhatom, hogy legnagyobb tiszteletem az előtt, hogy az izraeli hadseregnek, a vezetésnek megvolt a bátorsága ahhoz, hogy ezt megtegye” – utalt Merz az Irán elleni csapásokra. „Máskülönben talán hónapokig vagy évekig kellett volna néznünk e rezsim terrorját, és talán egy atomfegyverrel is a kezében” – fűzte hozzá.

A kancellár „piszkos munkára” vonatkozó kijelentését az általa vezetett CDU kivételével az összes többi német parlamenti párt elítélte. Köztük a szociáldemokrata SPD is, amely a kormányban a CDU/CSU koalíciós partnere. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a „piszkos munka” kifejezést kérdésében a ZDF újságírónője használta, Merz ugyanakkor azon nyomban lecsapott rá. „Hálás vagyok önnek a piszkos munka kifejezésért” – jelentette ki Merz, hangsúlyozva, hogy „ez az a piszkos munka, amelyet Izrael mindannyiunkért végez”. Mindezt még azzal is megtoldotta, hogy „az iráni mullah rezsim halált és pusztítást hozott a világra”. Egyidejűleg köszönetét fejezte ki, hogy az izraeli hadseregnek, illetve az ország vezetésének „volt bátorsága” ehhez a lépéshez.

Merz kijelentése miatt az elsők között tiltakozott a koalíciós partner SPD parlamenti frakciójának szóvivője. Pártja nevében elhatárolódott a kancellár kijelentésétől, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi rendkívül érzékeny helyzetben a legfontosabb prioritás a konfliktus további eszkalálódásának megakadályozása.

A Zöldek Pártjának külpolitikai felelőse cinikusnak nevezte a kancellár kijelentését. Ebben a rendkívül feszült helyzetben a kormánynak mindent meg kell tennie annak enyhítése érdekében – jelentette ki. A Baloldal Pártjának frakcióvezetője szerint a kancellár a nemzetközi jogot sértve az erősebb joga mellett állt ki, ami súlyos károkat okoz Németország hírnevének az ENSZ-ben és azon túl is.

Az AfD két társelnöke, Alice Weidel és Tino Chrupalla ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy Merz nyilatkozata valójában a háború „aktív támogatása”, ami nem szolgála Németország, illetve Európa érdekeit.

Az európai politikusoknak meg kell védeniük polgáraikat a közel-keleti konfliktus negatív hatásaitól, így mindenekelőtt a további migrációtól, és diplomáciai úton kell hozzájárulniuk a béketeremtéshez

– fogalmaztak a párt vezetői

Német portálok értesülései szerint Merz kijelentése miatt berendelték a teheráni külügyminisztériumba Németország Iránban akkreditált nagykövetét. A minisztérium a kormány nevében tiltakozott Merz „sértő kijelentései” miatt.

A német kancellának ugyanakkor két védelmezője is volt. Egyikük Thorsten Frei, a CDU második embere, de megvédte Friedrich Merzet Izrael berlini nagykövete is. Frei szerint a kancellár csupán azt akarta kifejezésre juttatni, hogy nem szolgálhatja Németország érdekeit egy olyan terrorista rezsim, amely nukleáris fegyverrel rendelkezik. Mindez ugyanakkor nemcsak a nukleáris fegyverekről szól, hanem az iráni rakétatechnológiáról is. Teherán közepes hatótávolságú rakétái távoli célpontokat érhetnek el Európában, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Izrael beríni nagykövete, Ron Prosor pedig a DPA hírügynökségnek nyilatkozva úgy értékelt, hogy a kancellár idézett kijelentésével világosan jellemezte a közel-keleti valós helyzetet. Az iráni nukleáris program látszólag Izrael ellen irányul, de valójában az egész világ biztonságét fenyegeti. Azok az iráni rakéták, amelyek jelenleg Tel-Avivot és Jeruzsálemet találják le, valójában Berlint, Párizst és Londont is fenyegetik – jelentette ki a nagykövet.

Maga Merz elismerte, hogy az interjúval kapcsolatban volt „kevés kritikus hang” is, úgy értékelte ugyanakkor, hogy a reakciók „túlnyomólag helyeselték” kijelentését.

Címlapról ajánljuk
Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Bukayo Saka góljával az Arsenal 1–0-ra legyőzte az Atlético Madridot, s ezzel, – mivel az első mérkőzés 1–1-re végződött –, 2006 óta először, bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, amelyet a budapesti Puskás Arénában rendeznek május 20-án.

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Meghúzta a vörös vonalat az Európai Bizottság – ketyeg az óra Magyar Péter kormányának a 10,4 milliárd euróért

Meghúzta a vörös vonalat az Európai Bizottság – ketyeg az óra Magyar Péter kormányának a 10,4 milliárd euróért

Az Európai Bizottság most kiadott zárási útmutatója szerint az RRF 2026-os határideje nem tárgyalási alap: minden mérföldkövet augusztus 31-ig kell teljesíteni, a kifizetési kérelmeket szeptember végéig kell benyújtani, hosszabbításra pedig nincs kilátás. A Magyar Péter vezette új kormány számára ez rendkívül szűk mozgásteret jelent, hiszen a májusi kormányváltás után mindössze néhány hónap marad a vitás reformok, beruházások és dokumentációk rendezésére. A Bizottság ugyanakkor kiskapukat is kínál: informális előzetes egyeztetésekkel, a helyreállítási terv módosításával és pénzügyi alapok létrehozásával a Portfolio értesülései szerint a 10,4 milliárd eurós magyar keret 80-85 százaléka megmenthető. A nem teljesített vállalások esetében azonban nincs hiánypótlási lehetőség – az Európai Bizottság ilyenkor a lehívható keretet fogja csökkenteni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×