Meggyengült az iráni rendszer, és kétségessé vált az ország jövője az Iránt ért izraeli csapások nyomán – vélekedett Friedrich Merz német kancellár abban az interjúban, amelyet a Welt TV német hírtelevíziónak adott kedden a kanadai Kananaskisban, ahol részt vett a G7 csoportot alkotó országok vezetőinek találkozóján. „Abból indulok ki, hogy az utóbbi napok támadásai ahhoz vezettek, hogy ez a mullah rezsim nagyon meggyengült, nagy valószínűséggel nem fog tudni visszatérni korábbi erejéhez” – mondta.
A ZDF német közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozva a kancellár azt mondta, hogy meglátása szerint Izrael „elvégzi a piszkos munkát” az egész Nyugat számára. „Csak azt mondhatom, hogy legnagyobb tiszteletem az előtt, hogy az izraeli hadseregnek, a vezetésnek megvolt a bátorsága ahhoz, hogy ezt megtegye” – utalt Merz az Irán elleni csapásokra. „Máskülönben talán hónapokig vagy évekig kellett volna néznünk e rezsim terrorját, és talán egy atomfegyverrel is a kezében” – fűzte hozzá.
A kancellár „piszkos munkára” vonatkozó kijelentését az általa vezetett CDU kivételével az összes többi német parlamenti párt elítélte. Köztük a szociáldemokrata SPD is, amely a kormányban a CDU/CSU koalíciós partnere. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a „piszkos munka” kifejezést kérdésében a ZDF újságírónője használta, Merz ugyanakkor azon nyomban lecsapott rá. „Hálás vagyok önnek a piszkos munka kifejezésért” – jelentette ki Merz, hangsúlyozva, hogy „ez az a piszkos munka, amelyet Izrael mindannyiunkért végez”. Mindezt még azzal is megtoldotta, hogy „az iráni mullah rezsim halált és pusztítást hozott a világra”. Egyidejűleg köszönetét fejezte ki, hogy az izraeli hadseregnek, illetve az ország vezetésének „volt bátorsága” ehhez a lépéshez.
Merz kijelentése miatt az elsők között tiltakozott a koalíciós partner SPD parlamenti frakciójának szóvivője. Pártja nevében elhatárolódott a kancellár kijelentésétől, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi rendkívül érzékeny helyzetben a legfontosabb prioritás a konfliktus további eszkalálódásának megakadályozása.
A Zöldek Pártjának külpolitikai felelőse cinikusnak nevezte a kancellár kijelentését. Ebben a rendkívül feszült helyzetben a kormánynak mindent meg kell tennie annak enyhítése érdekében – jelentette ki. A Baloldal Pártjának frakcióvezetője szerint a kancellár a nemzetközi jogot sértve az erősebb joga mellett állt ki, ami súlyos károkat okoz Németország hírnevének az ENSZ-ben és azon túl is.
Az AfD két társelnöke, Alice Weidel és Tino Chrupalla ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy Merz nyilatkozata valójában a háború „aktív támogatása”, ami nem szolgála Németország, illetve Európa érdekeit.
Az európai politikusoknak meg kell védeniük polgáraikat a közel-keleti konfliktus negatív hatásaitól, így mindenekelőtt a további migrációtól, és diplomáciai úton kell hozzájárulniuk a béketeremtéshez
– fogalmaztak a párt vezetői
Német portálok értesülései szerint Merz kijelentése miatt berendelték a teheráni külügyminisztériumba Németország Iránban akkreditált nagykövetét. A minisztérium a kormány nevében tiltakozott Merz „sértő kijelentései” miatt.
A német kancellának ugyanakkor két védelmezője is volt. Egyikük Thorsten Frei, a CDU második embere, de megvédte Friedrich Merzet Izrael berlini nagykövete is. Frei szerint a kancellár csupán azt akarta kifejezésre juttatni, hogy nem szolgálhatja Németország érdekeit egy olyan terrorista rezsim, amely nukleáris fegyverrel rendelkezik. Mindez ugyanakkor nemcsak a nukleáris fegyverekről szól, hanem az iráni rakétatechnológiáról is. Teherán közepes hatótávolságú rakétái távoli célpontokat érhetnek el Európában, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Izrael beríni nagykövete, Ron Prosor pedig a DPA hírügynökségnek nyilatkozva úgy értékelt, hogy a kancellár idézett kijelentésével világosan jellemezte a közel-keleti valós helyzetet. Az iráni nukleáris program látszólag Izrael ellen irányul, de valójában az egész világ biztonságét fenyegeti. Azok az iráni rakéták, amelyek jelenleg Tel-Avivot és Jeruzsálemet találják le, valójában Berlint, Párizst és Londont is fenyegetik – jelentette ki a nagykövet.
Maga Merz elismerte, hogy az interjúval kapcsolatban volt „kevés kritikus hang” is, úgy értékelte ugyanakkor, hogy a reakciók „túlnyomólag helyeselték” kijelentését.