Donald Trump május 23-án kiadott rendeletében egyebek közt azt hangoztatja, hogy zavartalan áramellátást kell biztosítani a számítógépek és a mesterséges intelligenciát használó rendszerek számára mind az Egyesült Államokon belül, mind pedig a külföldi missziókban. Az energiaellátás sebezhetősége ugyanis stratégiai kockázatot jelent az USA számára.

Éppen ezért az elnök utasítást adott arra, hogy gyorsított ütemben fejlesszenek ki mozgatható és gyorsan telepíthető energiaforrásokat. A rendelet kimondja, hogy III+ generációs atomreaktorokról, moduláris nukleáris erőművekről van szó, amelyek kellően kicsik, védettek és képesek biztonságosan energiát szolgáltatni az USA-ban, illetve külföldön lévő védelmi létesítmények számára.

Az első ilyen energiaellátó rendszert 2028. szeptember 30-ig kell telepíteni egy hazai katonai támaszponton, vagy más védelmi létesítményben.

Donald Trump a program vezetésével Daniel Discrollt, az Amerikai Egyesült Államok hadseregéért felelős államtitkárt bízta meg. Őt és Randy George vezérkari főnököt pár napja a képviselőház hadügyi bizottságának tagjai faggatták a mobil atomerőművekről, de egyikük sem árult el részleteket. Csupán azt hangoztatták, hogy az USA potenciális ellenfelei is hasonló projekteken törik a fejüket, és ahogy Discroll fogalmazott: „Nekünk kell az élre állnunk.”

Ugyanakkor a Defense News arra emlékeztet: a Pentagon már 2022 elején bejelentette, hogy könnyen mozgatható, mini-atomerőműveket akarnak létrehozni. Egy nagyjából 40 tonnás nukleáris reaktort fejlesztenek, ami elférne három-négy konténerben, így még egy C-17-es Globemaster III nehéz szállító-repülőgép is a fedélzetére vehetné. A rendkívül kompakt erőművet erős páncélzat óvná, a katonai bázisokon pedig az emberektől elkülönítenék és biztosítanák a szigorú őrzését. Telepítése sem igényelne különösebb előkészítést, és működés közben pedig nincs szükség semmiféle helyszíni karbantartásra.

Egy feltöltéssel három éven keresztül biztosíthatna akár 5 megawattnyi áramot, méghozzá mindenféle külső zavarástól védetten.

A program a Pele-project nevet kapta, ami egyrészt a „hordozható, hosszan tartó energia” angol szavak kezdőbetűiből áll (Portable Energy for Lasting Effects), másrészt a tűz és vulkánok hawaii istennőjére, Pelére utal. Az USA védelmi minisztériuma 2022. júniusában 300 millió dolláros szerződést kötött a virginiai Lynchburgban működő BWX Technologies céggel a minireaktor megépítésére.