Az Erdély TV riportot készített annak kapcsán, hogy a parajdi Sóhát alatt rejtőző világ összeomlással fenyeget. A régi Dózsa-bánya mélyén gyűlő víz "húzza" a mélybe a felszínt, ahol kráterszerű mélyedések jelentek meg, amelyek mérete később még növekedett. A geológusok szerint a jelenlegi helyzetben azonban még ezek megjelenése és egy részleges beomlás lenne a legjobb, ami történhet.

A fennálló, kiterjedt omlásveszély miatt, fontosnak tartják az alapos földtudományi kutatások kiírását és megszervezését. A riportban idézték Kovács J. Szilamér geológust, aki a közösségi oldalán három kockázati övezetre hívta fel a figyelmet Parajdon. Előrejelzés szerint a teljes beomlás valószínűsége

a most zajló szakaszosan zajló omlás ellenére még mindig 50 százalékos és 2-3 hét múlvára tehető.

A geológusok arra figyelmeztettek, hogy a jelenlegi helyzet nemcsak gazdasági válságot jelent, hanem emberi katasztrófával is fenyeget, ha nem történik gyors, tudományosan megalapozott beavatkozás. A szakértők egyértelműsítették, hogy a következő napok és hetek eseményei döntik el, hogy a bányakatasztrófa helyi vagy országos szintű krízissé válik.

Deák György, az Országos Környezetvédelmi Kutató és Fejlesztő Intézet vezetője a tévében elmondta: szerinte most arra kellene koncentrálni, hogy a Korond-patakot teljesen tereljék el és indítsák meg a bányába beömlött víz szivattyúzását, mert "ha víz ott marad, akkor mindent elvesztettünk" – nyomatékosította.

Amíg további információhoz nem tudnak hozzájutni a szakértőktől, addig a szanatórium és a Telegdy-bányarész megóvását tartja a legfőbb feladatnak. Ehhez is nagyon sok vizet kell majd kiszivattyúzni, hiszen a gépekkel álláspontja szerint a szanatórium szintje alá kell menni még 20 méterrel.

A műsorban Bíró Barna Botond, Hargita megye tanácselnöke arról beszélt, hogy a már említett kráterek valóban tágulnak, mélyülnek és szaporodik a számuk, vagyis a süllyedési dinamika megmaradt.

Azt egyelőre a szakértők pontosan nem tudják még megmondani, hogy a bánya tetejének beszakadása három nap vagy három hét múlva várható-e.

Mindemellett a Maszol arról írt, hogy a parajdi sóbányánál kialakult veszélyhelyzet kezelésében érintett intézményekkel tartott operatív értekezleten meghatározták azt a műszaki megoldást, amely alapján sürgősséggel elvégzik a Korond-patak befogására és elvezetésére irányuló munkálatokat. A tervezőből, kivitelezőből, a Román Vízügyi Hatóság szakemberéből és egy geológusból álló csapat a helyszín bejárása után a következő változatban állapodott meg:

• A Korond-patak befogása és elvezetése Dn2000-es átmérőjű csöveken keresztül történik, amelyek a hegyoldalhoz lesznek rögzítve.
• A munkálatot egy stabil területen végzik majd, amelyet nem érintenek szufóziós (talajelmosódási) jelenségek, a csöveken keresztül maximálisan 20–24 köbméter/másodperc vízhozamot lehet majd átvezetni.
• A jelenlegi, beruházásra elfogadott műszaki megoldás szerint a víz elterelése bal oldalon, a Korond-patak fosszilis (régi) medre mentén történik, ezt a megoldást pedig a bánya védelmét célzó szakértői ajánlások alapján finomítják majd.
• A patak felső szakaszán ideiglenes vízgyűjtő medencéket alakítanak ki.

Mindemellett a veszélyeztetett területről történt kitelepítés (ami összesen 45 családot érint) továbbra is érvényben van.

Időközben újabb intézkedést hoztak a Maros megyei ivóvízellátás helyreállítására. Mint azt megírtuk, több településen emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánították a csapvizet, mert annyira megemelkedett benne a parajdi események miatt a Kis-Küküllőben a sókoncentráció. Ennek csökkentéséhez a Maros megyei vízügyi igazgatóság a bözödújfalusi víztározóból vezet ki ellenőrzött módon vizet a tó vízhozama által megengedett mennyiségben. Az érintett települések polgármesteri hivatalainak egy része már bejelentette, hogy a lakosságnak hol osztanak ivóvizet, mások a keddi nap folyamán tájékoztatnak a vízosztó pontokról.

A vízügy információi szerint a Kis-Küküllőbe a folyó mellékága, a Korond patakon keresztül jutott só az elárasztott parajdi sóbányából. Mint írták, a folyó vizének kloridtartalma mintegy kétszerese a megengedett értéknek.

Mintegy 39 ezer ember vízellátását biztosítja a térségben a Kis-Küküllő. A hatóságok június 2-án 23 órától veszélyhelyzetet hirdettek, amely Dicsőszentmárton várost és a hozzá tartozó falvakat, Szászbogáncs községet, valamint Adámos, Vámosgálfalva és Gyulakuta község több települését érinti.