Infostart.hu
eur:
385.06
usd:
328.66
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
Carsten Breuer vezérőrnagy, a német hadsereg új főszemlélője a berlini védelmi minisztériumnál tartott beiktatási ünnepségén 2023. március 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Oroszország négy éven belül megtámadhatja a NATO-t – figyelmeztet a német vezérkari főnök

Carsten Breuer egy interjúban arról beszélt, 2029-ben a balti államok lehetnek Moszkva célpontjai, de már most készen kell állnia szerinte a NATO-nak arra, hogy felvegye a harcot.

Az orosz fenyegetést illetően nincsenek illúziói Németország első számú katonájának. Carsten Breuer vezérkari főnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a következő négy évben megtámadhatja a Nyugatot. A tábornok, aki a német hadsereg, a Bundeswehr főfelügyelője is, a BBC-nek nyilatkozva úgy értékelte, hogy Oroszország nagyon komoly fenyegetést jelent a Nyugat számára.

Ebből kiindulva arra hívta fel a figyelmet, hogy

a NATO-nak fel kell készülnie egy lehetséges orosz támadásra, amelyre a következő négy évben kerülhet sor.

Oroszország évente több száz harckocsit gyárt. Ezek közül 2029-ig vagy még korábban fel lehet használni a NATO-tag balti államok elleni támadásra – jelentette ki. Fontosnak nevezte, hogy az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, azaz a NATO egységes maradjon az Ukrajna elleni orosz háború megítélésében, annak ellenére, hogy – mint utalt rá – Magyarország és Szlovákia is a közelmúltban a háborúval kapcsolatban eltérő véleményt fogalmazott meg.

A BBC emlékeztetett arra, hogy a tábornok hetekkel a NATO hágai csúcstalálkozója előtt fejtette ki ezzel kapcsolatos nézeteit, ahol a többi között a védelmi költségvetés lesz az egyik legfőbb téma.

A vezérkari főnök az interjúban úgy értékelte, hogy ehhez „nagyon komoly fenyegetéshez” hasonlót még nem tapasztalt négy évtizedes katonai szolgálata alatt.

Arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország óriási méretekben fejleszti haderejét. Példaként említette, hogy évi 1500 harckocsit gyárt, de nem az összeset veti be az Ukrajna elleni háborúban, hanem a bővíti a fegyverkészleteket. Idézte azokat az elemzői adatokat, amelyek szerint Oroszország 2024-ben a 152 milliméteres tüzérségi lőszerből négymillió lövedéket gyártott, de nem mindet vetette be Ukrajna ellen. Mindez értékelése szerint megerősíti, hogy Oroszországban megvan a szándék a NATO-tag balti államok elleni támadásra, és ezt célozza a készletek felhalmozása.

A vezérkari főnök szerint az elemzők az esetleges támadást 2029-re valószínűsítik, de szerinte nincs garancia arra, hogy egy ilyen támadás korábban nem következhet be .

„Készen kell állnunk arra, hogy akár ma este is felvegyük a harcot”

– hangzott a tábornoki értékelés. A vezérkari főnök az úgynevezett Suwalki-folyosót, a Litvániával, Lengyelországgal, Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos területet emelte ki az egyik legsebezhetőbb területként.

Az interjúban Carsten Breuer utalt arra, hogy a lehetséges orosz háborús fenyegetést az európai államok eltérően ítélik meg. A BBC ennek kapcsán arról kérdezte őt, Magyarország és Szlovákia Moszkvával való „szorosabb kapcsolatai” milyen hatással vannak a NATO kohéziójára. „A NATO még egészséges” – értékelte válaszában a német katonai vezető.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Kijózanító adatok: így darálja be a magyar gáztartalékokat a január

Kijózanító adatok: így darálja be a magyar gáztartalékokat a január

Évekig kényeztetett minket az időjárás, 2026 januárja azonban kijózanító pofonként érte Európát és a hazai energiarendszert. A gáztárolók rég nem látott sebességgel ürülnek, miközben a 2022-es energiaválságot követő visszatöltési dinamikák elgondolkodtató mintázatot rajzolnak ki. Bár Magyarország jelentős tartalékokkal indította a szezont, a technikai korlátokat jelentő „szódásüveg-effektus” és a nyári újratöltés várható árazása itthon is okozhat még kellemetlen meglepetéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×