Infostart.hu
eur:
377.71
usd:
317.11
bux:
130416.39
2026. február 10. kedd Elvira
Carsten Breuer vezérőrnagy, a német hadsereg új főszemlélője a berlini védelmi minisztériumnál tartott beiktatási ünnepségén 2023. március 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Oroszország négy éven belül megtámadhatja a NATO-t – figyelmeztet a német vezérkari főnök

Carsten Breuer egy interjúban arról beszélt, 2029-ben a balti államok lehetnek Moszkva célpontjai, de már most készen kell állnia szerinte a NATO-nak arra, hogy felvegye a harcot.

Az orosz fenyegetést illetően nincsenek illúziói Németország első számú katonájának. Carsten Breuer vezérkari főnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a következő négy évben megtámadhatja a Nyugatot. A tábornok, aki a német hadsereg, a Bundeswehr főfelügyelője is, a BBC-nek nyilatkozva úgy értékelte, hogy Oroszország nagyon komoly fenyegetést jelent a Nyugat számára.

Ebből kiindulva arra hívta fel a figyelmet, hogy

a NATO-nak fel kell készülnie egy lehetséges orosz támadásra, amelyre a következő négy évben kerülhet sor.

Oroszország évente több száz harckocsit gyárt. Ezek közül 2029-ig vagy még korábban fel lehet használni a NATO-tag balti államok elleni támadásra – jelentette ki. Fontosnak nevezte, hogy az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, azaz a NATO egységes maradjon az Ukrajna elleni orosz háború megítélésében, annak ellenére, hogy – mint utalt rá – Magyarország és Szlovákia is a közelmúltban a háborúval kapcsolatban eltérő véleményt fogalmazott meg.

A BBC emlékeztetett arra, hogy a tábornok hetekkel a NATO hágai csúcstalálkozója előtt fejtette ki ezzel kapcsolatos nézeteit, ahol a többi között a védelmi költségvetés lesz az egyik legfőbb téma.

A vezérkari főnök az interjúban úgy értékelte, hogy ehhez „nagyon komoly fenyegetéshez” hasonlót még nem tapasztalt négy évtizedes katonai szolgálata alatt.

Arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország óriási méretekben fejleszti haderejét. Példaként említette, hogy évi 1500 harckocsit gyárt, de nem az összeset veti be az Ukrajna elleni háborúban, hanem a bővíti a fegyverkészleteket. Idézte azokat az elemzői adatokat, amelyek szerint Oroszország 2024-ben a 152 milliméteres tüzérségi lőszerből négymillió lövedéket gyártott, de nem mindet vetette be Ukrajna ellen. Mindez értékelése szerint megerősíti, hogy Oroszországban megvan a szándék a NATO-tag balti államok elleni támadásra, és ezt célozza a készletek felhalmozása.

A vezérkari főnök szerint az elemzők az esetleges támadást 2029-re valószínűsítik, de szerinte nincs garancia arra, hogy egy ilyen támadás korábban nem következhet be .

„Készen kell állnunk arra, hogy akár ma este is felvegyük a harcot”

– hangzott a tábornoki értékelés. A vezérkari főnök az úgynevezett Suwalki-folyosót, a Litvániával, Lengyelországgal, Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos területet emelte ki az egyik legsebezhetőbb területként.

Az interjúban Carsten Breuer utalt arra, hogy a lehetséges orosz háborús fenyegetést az európai államok eltérően ítélik meg. A BBC ennek kapcsán arról kérdezte őt, Magyarország és Szlovákia Moszkvával való „szorosabb kapcsolatai” milyen hatással vannak a NATO kohéziójára. „A NATO még egészséges” – értékelte válaszában a német katonai vezető.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×