Kedden az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának brüsszeli ülésén folytatódott Magyarország meghallgatása a 7. cikkely szerinti eljárás keretében, főként a civil szervezeteket érintő jogszabály volt napirenden. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a tanácskozást követően azt nyilatkozta, az Európai Bizottság „hosszú várakozás után” lezárta azokat a kötelezettségszegési eljárásokat, amelyeket a Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatos szabályozás, illetve a Stop Soros törvénycsomagot érintően indított. Az uniós bizottság ugyanis megállapította, hogy a jelenleg hatályos magyar szabályozás ebben a körben mindenben megfelel az európai uniós jognak.

Kalas Vivien az InfoRádióban emlékeztetett: nyolcadik alkalommal hallgatták meg Brüsszelben a magyar kormány képviselőit a civil szervezetek magyarországi helyzetével kapcsolatban. A magyar fél ezen a fórumon reagálhat a megfogalmazott kritikákra. A szakértő felidézte, hogy az Európai Parlament által 2018-ban Magyarországnak címzett Sargentini-jelentésben az EU alapszerződésének és alapértékeinek betartására szólították fel a magyar kormányt. Elsősorban a jogállamiság és a demokrácia helyzete miatt érték súlyos kritikák az Orbán-kormány tevékenységét. A keddi meghallgatásnak is még a Sargentini-jelentés volt az alapja, de két új téma is napirendre került.

Az egyik ilyen téma A közélet átláthatóságáról című magyar törvényjavaslat megvitatása volt, amely szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatai alapján a magyar kormány jegyzékbe vehetné azokat a „külföldről támogatott szervezeteket, amelyek tevékenysége a megítélése szerint veszélyezteti Magyarország szuverenitását”. A másik új tárgypont pedig a gyermekvédelmi törvény volt, amellyel kapcsolatban a bizottság már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Ez a jogszabály bizonyos hazai rendezvények, köztük a Pride felvonulás betiltásához vezethet. Kalas Vivien úgy fogalmazott,

az Európai Bizottságon belül meglehetősen eltérő a hozzáállás a két témához.

Kedden húsz uniós tagállam közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a magyar kormány megpróbálja megakadályozni a Pride megtartását. Nyilatkozatuk szerint a közelmúltbeli jogszabályi változások „sértik az LMBTQI+ személyek alapvető jogait”, ezért szigorúbb fellépést sürgetnek Magyarországgal szemben.

Az európai parlamenti képviselők nagy része is elutasítja ezt a két magyar törvényt, az Európai Bizottság azonban a gyermekvédelmi törvény esetében egyelőre kivár, és inkább az átláthatósági törvény visszavonását helyezte előtérbe. Kalas Vivien is kiemelte, hogy Bóka János megvédte a magyar álláspontot, és amellett érvelt, hogy a magyar jogszabálytervezetek nem sértik az uniós alapértékeket. Hozzátette:

egyelőre vélhetően nem csapják hozzá az említett két magyar törvénytervezetet a 7. cikkely szerinti eljáráshoz.

Az Európai Bizottság jelezte, hogy ha a magyar kormány nem vonja vissza a civil szervezetek külföldi támogatását korlátozó jogszabálytervezetet, akkor eljárást indít Magyarországgal szemben. A szakértő szerint ez azzal is járhat, hogy felfüggesztik a jogszabály alkalmazását, ami viszont már azt jelentené, hogy ez a téma is bekerülne a 7. cikkely szerinti eljárás alá tartozó csomagba.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályt érintően vélhetően megvárja az Európai Bizottság, hogy megtartják-e a június végére tervezett Pride-ot. Ha lesz rendezvény, akkor Kalas Vivien szerint semmilyen jogi vagy politikai alapja nem lesz annak, hogy ezt a törvényt a 7. cikkely szerinti eljárás alá tartozónak ítéljék.

A tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozásán az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége előterjesztett egy javaslatot a demokratikus ellenálló képesség európai erősítéséről, melyet Magyarország és Szlovákia nem támogatott. Kalas Vivien jelezte: a két ország azt kifogásolta, hogy a dokumentum „a politikai pártok szintjére emeli a civil szervezeteket”, miközben a magyar és a szlovák fél álláspontja szerint a civileknek „nem dolga, hogy politikai folyamatokat befolyásoljanak vagy alakítsanak”. A nyilatkozatot 25 tagország írta alá az Európai Unió 27 tagállama közül.

(A nyitóképen: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Sigitas Mitkus litván külügyminiszter-helyettes érkezik meg az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának ülésére Brüsszelben, 2025. május 27-én.)