A legfontosabb az, hogy a magyar embereknek joguk legyen békésen gyülekezni és felvonulni az LMBTQ+ jogok támogatásáért - jelentette Michael McGrath demokráciáért és jogállamiságért felelős uniós biztos kedden Brüsszelben.

Az EU-tagállamok általános uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján az ír biztos újságírói kérdésekre válaszolva elmondta: nem tud jelen lenni a június végére tervezett Budapest Pride ünnepségen, de lehetséges, hogy sok közszereplő részt vesz majd azon az eseményen.

"Én arra koncentrálok, hogy biztosítsuk az Alapjogi Charta betartását, a jogállamiság érvényesülését, és lezárjuk az érintett jogszabály elemzését, teljes mértékben kiállva az uniós polgárok békés gyülekezéshez való joga mellett" - hangsúlyozta.

Közölte azt is, hogy Európai Bizottság egyelőre nem kér ideiglenes intézkedést a magyar hatóságok által betiltott, LMBTQ+ jogokat támogató vasárnapi demonstráció ügyében.

A biztos elmondta: tudomása van a rendőrségi döntésről, amely jelenleg bírósági felülvizsgálat alatt áll. Hangsúlyozta, hogy eddig nem született jogerős bírósági ítélet arról, hogy bármely gyűlés tiltott lenne, de a mostani intézkedés "az első lépés lehet ebbe az irányba".

"Komolyan vesszük a fejleményt, és folyamatosan vizsgáljuk, hogy a történtek összhangban állnak-e az uniós joggal, beleértve az Alapjogi Chartát is" - fogalmazott. Hozzátette: az Európai Bizottság jelenleg "egyik lehetséges lépést sem zárja ki" a további jogsértések megelőzése érdekében.

Ami azt a törvényt illeti, amely bizonyos rendezvények, köztük a Pride felvonulás betiltásához vezethet, a biztos szerint komoly aggodalmak merültek fel a mesterséges intelligenciával támogatott arcfelismerő technológia tervezett alkalmazásával kapcsolatban is.

"Az eredendő jogszabály, amelyre ez épül, a gyermekvédelmi törvény, amellyel kapcsolatban a bizottság már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az ügyben június elején várható a főtanácsnoki indítvány, és év végére valószínűsíthető az Európai Bíróság ítélete" - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet, hogy komoly aggályok merültek fel az átláthatóságáról szóló törvénnyel kapcsolatban, és emiatt a testület magyar kormánynak küldött levélben kérte a törvény visszavonását. Ha ez nem történik meg, az uniós jog érvényesítéséhez szükséges minden lépést meg fognak tenni, akár ideiglenes intézkedéseket is kilátásba helyezve - hangoztatta.

Michael McGrath teljes támogatásáról biztosította azokat a magyar civil szervezeteket és médiumokat, amelyek attól tartanak, hogy a nemzeti szuverenitásról szóló új törvény elfogadása után feketelistára kerülhetnek

"Az üzenetem egyértelmű: teljes mértékben támogatjuk őket" - fogalmazott a biztos, emlékeztetve hogy márciusban Budapesten személyesen is találkozott több érintett szervezet képviselőjével. Mint mondta, beszélgetéseik során világossá vált, hogy a működési környezetük egyre szűkül, ami súlyos aggodalomra ad okot.

"A jogállamiság fenntartásához elengedhetetlen a független civil társadalom és a pluralista média - ők a demokrácia őrzői" - hangsúlyozta.

Kedden húsz uniós tagállam közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a magyar kormány megpróbálja megakadályozni a budapesti éves Pride rendezvény megtartását. Nyilatkozatuk szerint a közelmúltbeli jogszabályi változások sértik "az LMBTQI+ személyek alapvető jogait".

Az Európai Unió 27 tagállama közül Ausztria, Belgium, Csehország, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország és Svédország írta alá a nyilatkozatot. Horvátország, Szlovákia, Bulgária, Románia, Olaszország és Lengyelország nem csatlakozott.