Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Bulgária már 2026-ban bevezetheti az eurót

A bolgár levát már 1999-ben az euróhoz kötötték, ennek ellenére vannak kételyek az ország eurózónához való csatlakozása kapcsán.

Karnyújtásnyira került az euró bevezetéséhez Bulgária, mely arra számít, hogy az Európai Bizottság a jövő héten jóváhagyja az ország csatlakozási szándékát az európai közös valutához, így 2026-tól már az euró lehet a bolgár fizetőeszköz - írja a vg.hu.

Bulgária tavaly kénytelen volt elhalasztani az euró bevezetését, miután az infláció meghaladta a csatlakozáshoz szükséges küszöböt, ám most áprilisban már 3,5 százalékra süllyedt, így a várakozások szerint a jövő héten az Európai Bizottság megerősíti, hogy az ország teljesítette az eurózónába tartozás feltételeit.

Roszen Zseljakov miniszterelnök a múlt héten arról beszélt, hogy pozitív konvergenciajelentést várnak a bizottságtól.

Az Európai Bizottság kedden közölte, hogy a bolgár konvergenciával kapcsolatos jelentését június elején hozhatja nyilvánosságra. Az euró bevezetése feltételekhez kötött, amelyek közt szerepel a stabil deviza és az alacsony infláció is. Ám amikor 2021-ben Oroszország leállította a gázszállítást, a drágulás mértéke a határérték fölé került, és az orosz-ukrán háború kitörése után ott is maradt, és Szófia csak tavaly tudta megfékezni az inflációt.

A politikai bizonytalanság sem könnyítette meg a helyzetet, rövid életű és ügyvivő kormányok váltották egymást Bulgáriában, miután a népharag elsodorta Bojko Boriszov kormányát. Így kevesebb mint 4 év alatt 7 választást tartottak az országban.

Roszen Zseljakov arról is igyekszik meggyőzni az ország lakosságát, hogy levában denominált megtakarításaik nem vesztik el értéküket a csatlakozás után.

Ugyanakkor az ország elnöke, Rumen Radov és több jobboldali párt is erősen kritikus az euró bevezetésével szemben és ársokkok kialakulásának veszélyére figyelmeztet.

A tapasztalatok alapján az euró bevezetése járhat áremelkedéssel, ami azonban megfékezhető. Például Horvátország inflációja 3-4 százalék közötti sávban stabilizálódott, miután az ország 2023-ban bevezette az eurót.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×